Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
lemond és Pétert neveli, a háztartást vezeti. Háztartási alkalmazottija Paksról Harcz Juli, ikinek népdalait lejegyzik. Ditta nagy kedvvel főz, ünnepi ebédre hívják Bartók Jánost és öccsét Pásztory Jenőt, aki mint bányagépmémök Budapestre került. 1925. táján egy nyári délután Bartókot mint játékos alkotót találja Frank Whi- take angol vendégkamagy. A térdén kisdob, az ütőivel veri. Másik kézéivel a per- gőhúnon, vagyis bélhúron csörög, aztán figyeli a visszhang kicsengését. Lábánál cintányér. A próba-felszerelést a Sternberg hangszerüzlettől kapta. Majd egy faragott paraszthegedűt vesz elő és azon bizonyítja egyik kritizált műve előadható- ságát. Ditta és csúszó-mászó kisfia körében készült Bartók I. zongoraversenye, mely azután bejárja a világot. Mikor Péter kétéves, ÍDitta már el-eljár hangversenyekre. 1926. március 15-én Stravinszky hangversenyén Ditta, Bartók és Márta együtt tapsol a világhírű vetéiytársnak. Márta 1925-ben férjheztoent „Kaikéhoz”, Ziegler Károly vízügyi mérnökhöz Szekszárdra és gyermeket vár. Március 17-én Kodály szerzői estjéről Ditta Jálekbelátó vallomással számol 'be: „Csudálatosain szép volt... Mondhatom, hogy Béla italán jobban örül ha Zoltánt ünnepük, mint mikor őt.” 1927-ben Hubay Jenő, a Zeneakadémia főigazgatója mellett Bartók főrendiházi póttag lesz. Többször kap meghívást Horthy Miklós kormányzó és neje gar- den-partyjára. A már világhírű férje mellett ifjúságával most ragyoghatna Ditta!... A Bartók házaspár azonban udvariasan, de mindig elmaradt a Várból. Dittát a leányévei nyomorúságos telién szerzett tüdőcsúcshurutjával 1927. márciusától a budakeszi tüdőszanatóriumban gyógykezelik. A hároméves Péter Szőlőspusztán nagynénijénél nevelkedik, költségekre 173 pengőt küld Bartók. Marsedlles- ben szerepel, onnét egyenest a szanatóriumba siet. Május 25-én Davos világhírű svájci gyógyhelyre viszi Dittáját. Pozsonyiban édesanyját látogatja és szerzői jogdíjait számolgatja. 1927. július 1-én Frankfurtban az operabálban van az I. zongora- verseny ősbemutatója. Innen is siet vissza Davosba egy hétre, majd Baden-Baden- ben hangversenyez. Ditta nagyon boldog férjével, gyógyul, turistáskodnak, a 2700 méteres Schiahord csúcsairól írja: „— Erre a sziklás hegyre szeret Béla fölmászni.” — és az augusztus 1-i svájci nemzeti ünnepről pedig, hogy — „Gyönyörű volt!” — Bartók anyagi gondokkal küzd. Nyugdíjazásra gondol, aztán inkább fizetésnélküli szabadságra megy, hogy még többet 'hangversenyezzen. Fogadja Edward Clark karmester, akivel az I. zongoraverseny londoni előadását megbeszéli, imajd szalma- özvegységében tökfőzelékkel, fasírttal és cukrászsüteménnyel látja vendégül. Da- vosban újabb rosszuliét tartja vissza Dittát. Bartók édesanyjánál, Pozsonyban tataroznak, ez újabb 'költséggel jár. Amerikai előadókörutat vállal felolvasásokkal, mely jelentősebb jövedelmet hozhat. Ilyképpen édesanyjának is nagyobb összeget ígér. 1927. november 17-én Kodályék átutazóban a pozsonyi pályaudvaron találkoznak Bartók anyjával: „Most már van dicsőség, de pénz nincs” — mondja Kodály. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ELŐSZÖR 1927. december 4-ón édesanyjával mégykezesezik, aki látogatóba jött Budapestre. 7-ón Dittától búcsúzik és indul New Yorkba. December 18-án vacsorán találkozik Benjamino Gdgliivel, Rachmaninavval, Mengelberggel és Szigetivel. De csalódás is éri! Mengelberg visszaadja az I. zongoraversenyt azzal, hogy hibás a partitúra. Ezért csak a már ismert Rapszódiát adják elő. Reiner Frigyes, KuszevLckij és a bátrabb karmesterek diadalra viszik az I. zongoraversenyt is. Az Egyesült Államokban kb. akkora utat tesz, mint Budapest—New York kétszerese: Philadelphia, Cleveland, Chicago, Los Angeles, San Francisco, Seattle, Portland, Denwer, Can- sas City, Saint Paul, Cincinnati, Washington és ismét New York hallgatja Bartókot. Még üdvözlő beszédet is rögtönöz, „száz nő előtt” — ahogy öittának írja derűsen. 811
