Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta

lemond és Pétert neveli, a háztartást vezeti. Háztartási alkalmazottija Paksról Harcz Juli, ikinek népdalait lejegyzik. Ditta nagy kedvvel főz, ünnepi ebédre hív­ják Bartók Jánost és öccsét Pásztory Jenőt, aki mint bányagépmémök Budapestre került. 1925. táján egy nyári délután Bartókot mint játékos alkotót találja Frank Whi- take angol vendégkamagy. A térdén kisdob, az ütőivel veri. Másik kézéivel a per- gőhúnon, vagyis bélhúron csörög, aztán figyeli a visszhang kicsengését. Lábánál cintányér. A próba-felszerelést a Sternberg hangszerüzlettől kapta. Majd egy fa­ragott paraszthegedűt vesz elő és azon bizonyítja egyik kritizált műve előadható- ságát. Ditta és csúszó-mászó kisfia körében készült Bartók I. zongoraversenye, mely azután bejárja a világot. Mikor Péter kétéves, ÍDitta már el-eljár hangver­senyekre. 1926. március 15-én Stravinszky hangversenyén Ditta, Bartók és Márta együtt tapsol a világhírű vetéiytársnak. Márta 1925-ben férjheztoent „Kaikéhoz”, Ziegler Károly vízügyi mérnökhöz Szekszárdra és gyermeket vár. Március 17-én Kodály szerzői estjéről Ditta Jálekbelátó vallomással számol 'be: „Csudálatosain szép volt... Mondhatom, hogy Béla italán jobban örül ha Zoltánt ünnepük, mint mikor őt.” 1927-ben Hubay Jenő, a Zeneakadémia főigazgatója mellett Bartók főrendi­házi póttag lesz. Többször kap meghívást Horthy Miklós kormányzó és neje gar- den-partyjára. A már világhírű férje mellett ifjúságával most ragyoghatna Ditta!... A Bartók házaspár azonban udvariasan, de mindig elmaradt a Várból. Dittát a leányévei nyomorúságos telién szerzett tüdőcsúcshurutjával 1927. már­ciusától a budakeszi tüdőszanatóriumban gyógykezelik. A hároméves Péter Szőlős­pusztán nagynénijénél nevelkedik, költségekre 173 pengőt küld Bartók. Marsedlles- ben szerepel, onnét egyenest a szanatóriumba siet. Május 25-én Davos világhírű svájci gyógyhelyre viszi Dittáját. Pozsonyiban édesanyját látogatja és szerzői jogdí­jait számolgatja. 1927. július 1-én Frankfurtban az operabálban van az I. zongora- verseny ősbemutatója. Innen is siet vissza Davosba egy hétre, majd Baden-Baden- ben hangversenyez. Ditta nagyon boldog férjével, gyógyul, turistáskodnak, a 2700 méteres Schiahord csúcsairól írja: „— Erre a sziklás hegyre szeret Béla fölmász­ni.” — és az augusztus 1-i svájci nemzeti ünnepről pedig, hogy — „Gyönyörű volt!” — Bartók anyagi gondokkal küzd. Nyugdíjazásra gondol, aztán inkább fizetésnél­küli szabadságra megy, hogy még többet 'hangversenyezzen. Fogadja Edward Clark karmester, akivel az I. zongoraverseny londoni előadását megbeszéli, imajd szalma- özvegységében tökfőzelékkel, fasírttal és cukrászsüteménnyel látja vendégül. Da- vosban újabb rosszuliét tartja vissza Dittát. Bartók édesanyjánál, Pozsonyban ta­taroznak, ez újabb 'költséggel jár. Amerikai előadókörutat vállal felolvasásokkal, mely jelentősebb jövedelmet hozhat. Ilyképpen édesanyjának is nagyobb összeget ígér. 1927. november 17-én Kodályék átutazóban a pozsonyi pályaudvaron talál­koznak Bartók anyjával: „Most már van dicsőség, de pénz nincs” — mondja Ko­dály. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ELŐSZÖR 1927. december 4-ón édesanyjával mégykezesezik, aki látogatóba jött Budapestre. 7-ón Dittától búcsúzik és indul New Yorkba. December 18-án vacsorán találkozik Benjamino Gdgliivel, Rachmaninavval, Mengelberggel és Szigetivel. De csalódás is éri! Mengelberg visszaadja az I. zongoraversenyt azzal, hogy hibás a partitúra. Ezért csak a már ismert Rapszódiát adják elő. Reiner Frigyes, KuszevLckij és a bátrabb karmesterek diadalra viszik az I. zongoraversenyt is. Az Egyesült Álla­mokban kb. akkora utat tesz, mint Budapest—New York kétszerese: Philadelphia, Cleveland, Chicago, Los Angeles, San Francisco, Seattle, Portland, Denwer, Can- sas City, Saint Paul, Cincinnati, Washington és ismét New York hallgatja Bartó­kot. Még üdvözlő beszédet is rögtönöz, „száz nő előtt” — ahogy öittának írja de­rűsen. 811

Next

/
Oldalképek
Tartalom