Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Kuntár Lajos: "Az apám mesekirály volt..." (tanulmány)
Kardos József annyiszor hallja Béndoli meséit, hogy szinte valamennyit megőrzi emlékezetében. Aztán sorsának alakulása folyamán másoktól is tanul néhányat, de mesterének Bándoldt vallja. 1904-ben, 21 éves korában a Ják melletti Nyínvár-majorba kerül, s Hirsch Ernő uraság inasa lesz. Három élv múlva itt vesz feleségül egy korán árvaságra került 16 éves cselédlányt. Hűséges élettársa 10 gyermeket szül neki. Ebből kettő nem éri meg az egy évet, nyolcat azonban felnevelnek. Kardos bácsi az I. világháborúiban huszárként megjárja Lengyelországot, Romániát, Erdélyt. Katonáskodása alatt is sok mesét hall és tanul. — A lovak pucólása közben, meg a pihenő időkben ment a mese, — emlékszik vissza életének erre a szakaszára. — Én mindenkinél több mesét tudtam, de azért tanultam is, de elsősorban olyanokat, amiket a gyerekeknek nem lehet elmondani. 1916-iban egy lovasrohamban kilőtték alólam a lovat, maga alá temetett, mások meg átrobogtak rajtam, így eltörött mindkét lábam. A kórházban is meséltem, így aztán sebesült baj társaim igen sajnálták felgyógyulásomat. 'Kardos bácsi és felesége 1942-ig él Kisuny ómban. Ékkor Nagycsákányba (ma: Csákánydoroszló) cselédeskedő gyermekeikhez költöznek. Az idős házaspár hamar beilleszkedik új lakóhelyük közösségébe. Sokfelé dolgoznak. Csákánydoroszlón éri a „felfedezésünk”. Erről és a korábbi életéről így beszíél: — Csákányban hamar megszerettek, mert elkezdtem mesélni az embereknek. Amikor a vöm — Németh József — hat hold földet kapott az uraság birtokából, én a teheneket őriztem. Mindig voltak vélem gyerekek, ezek terelték az állatokat, én meg csak ültem és meséltem. Az öregek közül is sokan jöttek meghallgatni. Alhül csak megfordultam, mindenütt akarták, hogy meséljek. Az erdészeknél a facsemetékre vigyáztam, a favágók itt is meséltettek és fizetségül három szekér fát kaptam tőlük. A kocsmába, ha időnként betérek, fröocsöket fizetnek mesélésamért. Szóval már ismert ember vagyok a faluban, amikor meg maga írt rólam az újságban, aztán meg meséimet könyviben kiadták, még Szombathelyen is ismert ember lettem. Az SZTK szemészetén is rám ismertek, s mesélnem kellett az orvosoknak. Meséltem májius 1-én Körmenden a kuliúilházban, meghívtak az iskolákba, maguk meg a szombathelyi kultúrház nagytermében is meséltettek töfobszáz gyereknek. Amikor a Tatarozó Vállalat csákányi telepére kerültem éjjeliőrnek, sokszor csak azért jöttek az ellenőrök, hogy órák hosszat meséljek nékik. Kardos József nem előadóművész, meséit mégis szívesen hallgatja gyerek és idős egyaránt. Népszerű és elégedett ember. Így hal meg 1972-ben, 90 éves korában. Csákánydoroszló temetőjében nyugszik. A Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség, melynek munkájában Szombathely középiskoláinak több tanulója is bekapcsolódik,14 egyre több mesemondót fedez fel s örökíti azok meséit. Elek Tibor a táplánszentkereszti szociális otthoniban 1956-ban talál rá a 73 éves Mayer Józsefre, aki munkaképes korában a Szentpéterfa melletti Csencsiimájorban élt cselédként. Sajnos, az előrehaladott gégerák miatt nem lehet az idős embert sokat beszéltetni, így a fiatal gyűjtőnk mindössze kettőt örökíthet meg meséiből. A késői felfedezés azért kár, mert Mayer bácsi sok mesét tud, s ezek, a kettő lejegyzetten kívül, elvesznek számunkra, pedig a pásztorok életéből sok új színt és motívumot hoztak volna. Ugyancsak Elek Tibor fedezd fel és hívja fel a figyelmünket 1957-iben a Szombathely V. kerületiben (Gyöngyöshermán) lakó Horváth Józsefre. A 69 éves, volt rábahidvégi pásztor sok történetet tud a cselédsorsról és a pásztorok világából. Meséit állandóan változtatja, nemcsak színezésben, hanem motívumaiban is. Híre belekerül az újságba, s ennek nyomán a rádió is megszólaltatja, önül a népszerűségnek és bármikor szívesen mesél. Értékesebb anyagát magnetotfonszalagon örökítjük meg. Szombathely egy másik kerületében, a Vll-ben (Kámon) is találunk mesemondót. Egyszerre kettőt is. Gombkötő Gábor és Hartmann Géza diákok hívják fel rájuk a figyelmünket. A 77 éves Király Erzsébet két meséjét közösen írják le. A 81 éves Odonics Istvántté meghallgatását rám bízzák. A magas kora ellenére is szel5.48 i
