Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 5. szám - Kapiller Ferenc: Egy arckép kiegészítése - vidéken (Apró Ferenc: Babits Szegeden)
egy hónapja Szegeden élő költő-tanár írt édesanyjának, s melyben szerre „lefesti kollégáit”. Itt esik szó Bérezi Edéről is, 'ki „tornatanár, egy félbemaradt zseni, alapvizsgája van ,matematikából és tanít is számtant, de irtózik Vizsgáit letenni. Egyébként szeretik itt és megbocsátják bogarait. Ö csinálja a tanrendet, értesítőt s minden ily mellékes ügyet. Ö tartja — mondják — a szüleit is, akik szegény emberek. Bogara, hogy hajadonfőit szeret járni az utcán, iszonyú gyaloglásokat tesz, szabad ég alatt alszik stb.” — Apró Ferenc mindent tud a szegedi két év szereplőiről: pontos és részletes életrajzzal egészíti ki Babits tanár úr első impresszióit. Az életrajzi adatokon túl sok érdekes — a korképre és -hangulatra jellemző — adalékot is megismerhetünk e különös emberpéldányról: „Szűkösen élt, de nem is kellett neki sok. Babits után neki volt a legkisebb fizetése: évi 2400 korona. Édesanyjával lakott a Sándor utca 11. számú bérelt, családi házban. A költő is járt itt, amikor tanártársait sorra vizitelte. Hogy miért tartották különcnek Bérezi tanár urat? Babits részben leírta: túlzásba vitt testedzéseiért. Képes -volt reggel átgyalogolni Makóra, és délután tovább Vásárhelyre. Igaz, onnan már vonattal jött vissza. Két darab tázMiós súlyzóval rendszeresen végigsétált a körtöltésien. Fekvőhelye egy prices volt. Haját mindig kopaszra nyírtatta, nyakkendőt, sálat nem hordott.” — A Nyugat 1912. okt. 1-1 számában megjelent „Magántudósofc” oíirnű Balbdts-írásból nem hiányozhatott Bérezi alakja sem. Az „ép testben ép lélek” harmónliaedv élő példáját üdvözli benne. Szerzőnk meg is jegyzi: „Babits és Bérezi kapcsolatának nem az volt az alapja, hogy a költő is szívesen .foglalkozott matematikával. Bérezi, két szegedi tanárdsmerőse, Ke- rényi József és Vlisy József szerint, igen jártas volt a filozófiában, a görög és latin kultúrában. A untauglich Babits a görög embereszménynek, a szép (edzett) test és művelt elme összhangjának (kalakagath/ia) a megvalósítását becsülte és tisztelte tanártársában.” Más okiból érdekes „a kiváló tudós és kiváló tanár: Hegedűs Pál” figurája. Az ő neve is az idézett levélben szerepel először. .Hegedűs Pál most beteg, szabadságon van, de azért meglátogattam őt is. Magyar irodalmár, s irodalmi működését már ismertettem, mielőtt Szegedire jöttem. Igen művelt ember, sok nyélvet tud, sokat fordít idegenből. (...) A Gyulai Pál irodalmi gárdájába tartozik, a Budapesti Szemle munkatársa. (...) Nyugalomba akar, minit nekem mondta, vonulná, s tisztán irodalmi működésének élni. — Azonban iszákos volt, és ez tönkre tette egészségét — mondják. A felesége igen kedves és szép asszony.” Hegedűs Pál a következő hónapban — november 7-én — meghalt, így Babits — néhány találkozás után — nem ismerhette eléggé. A nagy tanárelőd szelleme mégis nagy hatással lehetett rá — utólag — mások jellemzésein, s legfőképpen könyvtárán keresztül. Hegedűs hányatott sorsa általánosítható bizonyos mértékig; a karról árulkodó. Hasonló élményekben lehetett része Babitsnak, Juhásznak, másoknak. A magyar közélet bővelkedik efféle példákban: „Szókílmondásáért, meg nem allkuvásáért helyezték egyik városból a másikba, hiszen igazából sohasem engedett” — ínja Apró Ferenc. Szegeden érettségizett, a budapesti egyetemen bölcsészetet tanult, s magyar— francia és német szákon szerzett tanári oklevelet. 1882 őszén a nagykiíkindai gimnáziumban kezdte, majd következett Temesvár, Beregszász, Brassó, Eger, Lőcse, s végül Szeged, 1896-iban. „Kollégái megszerették, és ő is szívesen telepedett le ifjúságának városában.” Szellemi energiáit szétaprózta: írt politikai vezércikket, pedagógia, dramaturgiai, esztétikai, történelmi, filozófiai dolgozatokat. Legismertebb munkája „A öél-afniíkai kérdés”, melyről az idős Görgey is elismeréssel szólt, sőt Angliában is föltűnést keltett: „Hát azt a jeles Ejdzsedösz Pelt hol lehetne látni?” — „Ejdzsedösz-Hegedűs ezalatt Szegeden azon törte a fejét, hogyan _ tönleszthetne valamicskét az adósságaiból” — teszi hozzá, remekül időzítve, Apró Ferenc. A tudás-tanár halála után egy évvel — az évforduló alkalmával — szép írással emlékezik meg nagy elődjéről Babits. Még két évtized távolából is érzi szellemét maga körül. Mikor felnyitott egyet-egyet a Hegedűs hagyatékából származó könyvek 476
