Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk megújhodása
négy miniatűr áj át szét vágd adva a lüódex 85 Iképecskéjét őrzi ma a New York-i könyvtár. Véleményem szerint a kódexet Károly Róbert udvari orvosa, Piacénzai Jakab rendelhette meg és adhatta meg ikonográfiái programját. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Szent Jakab történetét töibb lap mutatja ibe, mint Jézus Krisztus életét. Így a kódex művészi programját megadó — nyilván egyházi műveltségű iszamiély — ez úton .is figyelmeztette la képeskönyv használóját szerepére, iPiacenzai Jakab ugyanis a tragikusan végződött házasság létrejöttében jelentős szerepet játszott. Számunkra azonban két másik kérdés volt a fontosabb: egyrészt, hogy a kódexben magyar szenték bőségesen szerepelnek, sőt olyan jeleneteikkel is, melyeket a forrásul szolgáló Arany-legenda »am fisomért. Bolognai festője alighanem csak Budán isirmerhette meg a legendás történeteket, melyeket jellegzetes keleti viselettel ábrázolt. Másrészt ismernie kéllett a Nekcsei Bibliát (akár Bolognában, akár — ami valószínűbb — Budán látta), erről árulkodnak kis {képei, főként azonban a lapokat díszítő ornamentika. Amit a Nagy Lajos könyvben inkább csak megsejtettem, így bizonyosodott be az ötvenes évek közepén. Ekkor ugyanis Padlovában két kódex is előkerült, melyet Vásári Miklós 'később esztergomi érsek készíttetett Bolognában. Fényképeit meg- magszenevze Gerevioh Lászlónénaik adtam át publikálásra. Balogh Józsefről szeretnék a másik kitéréssel megemlékezni, aki jelentős szerepet játszott életemben s akiről érdeméinek megfelelő megemlékezést imég nem láttam. Ö ugyanis a Kornfeld család pénzügyi köréhez tartozott — és iaz Auer gázégő cég igazgatója lett — talán azért is hallgatnak róla — igazában azonban a tudamán és a kultúrpolitika volt valódi élettere. A Magyar Szemle 'Társaság délutánjain ismerkedtem meg vele s Ibár Bethlen István folyóiratához, melyet Szekfű Gyula szerkesztett, ékkor már ikévesebb köze volt, inkább a Nouvelle Revue de Hongrie és a The Hungárián Quiarterly-bez és több sorozathoz, melyeket ő szerkesztett. A Magyar Szemle könyvei (melyekben Horváth János 'két műve, továbbá Bábiits Mihály Amor sanctus-a is ime,gj.eűent). Megalkotta a Magyar Szemle kincsestára c. amolyan ismeretterjesztő egypengős sorozatot is, melyet isimért szakemberek írtak (Szerb Antal, Babits Mihály, Fitz József, Sík Sándor 'ás a többiek) és a Parthenon tanulmányokat, mélyet >a Franklin Társulat adott ki s amelyben Ókor a középkor művészetében c. kis könyvem is 1944-ben megjelent. Ez utóbbi sorozathoz csak annyit, ki nem mondott célja az volt, hogy amikor Hitler és iá nácizmus elözönlötte Európát, a magyarságban a latiinitás tudatát, az antik humanizmus eszméjét felébressze. Ezzel szegüljön szembe — eredménytelenül — a náci felfogással. Mennyire benne élt kora politikai izgalmakkal teli légkörében, arra jellemző példa, hogy 1943-<ban egy vaskos 532 oldalas .kötet készült a The Hungarian Quarterly kiadásában. A Companion to Hungarian Studies címmel, melyhez Bethlen István írt előszót és számos szakember méllett a régi magyar művészetről szóló tanulmányokat is tart.alim.azta. Kabdébó Lóránttól inem régein tudtam meg, hogy Balogh ezt a kötetet a megszálló angolszász csapatok tisztjednek szánta. Ügy vélte, hogy helyes, ha a .hazánkba érkezőiket azonnal felvilágosítják a magyarság ezeréves múltjáról, kultúrájáról, .irodalmáról ‘és művészetéről. A kötet imég egy külön fejezetet is tartalmazott Gál István tollából Magyarország és az angolszász világ kapcsolatáról. Köztudott, hogy .a magyar politika vezetői számára ez Ivóit .az egyetlen — tévesen járhatónak vélt — kiút a .kétségtelenül elveszett háborúból. Ma imár — egy szellemi munkában eltöltött élet után — nem is tudom elképzelni, hogyan tudott .Balogh József annyit és annyifélét szinte egyszerre végezni. Hiszen igazi munkaterülete — amiből élt — a gazdasági élet, Ikülönösen ez időben már minden energiáját igényibe vehette. Ö pedig két idegen nyelvű folyóiratot szerkesztett (és ez valóság volt, tanúsa tlhatom^ mert mindkettőben 'több cikkem is megjelent), fordított (tőle származik Szent Ágoston Vallomásainak szinte költői tolmácsolása), tanulmányokat írt (többet pl. Szent István Intelmeiről) és társadalmi éle1307
