Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk megújhodása (emlékirat III.)
élelmezési költség megtakarításával fedezhette a beígért hátéit. Annyi bizonyos, hogy a 300 000 forintot százezer forintos éves részleteikben megkaptuk. Ebből nemcsak a feltárást lehetett finanszírozni a helyreállítást is, sőt, mint arra Mtérek még, tanulmányútra is tellett. A kormány-álláspontot rögzítő hivatalos közlemény azt is tartalmazta, hogy a munkálatokat 1938. augusztus 15-re, Szt. István halálának 900. évfordulójára be kell fejezni. A helyreállítás erre az időpontra el is készült. Hálás feladat lenne összehasonlítani műemlékvédelmünk mai és akkori helyzetét, .bár nem mindemben végződne ez a mérleg pozitívan. Kétségtelen ugyan, hogy ma nem gondolunk arra, hogy évi javadalmunk megemelését, amely — bármilyen forint kulccsal számolok is — sokszorosa az 1935. évinek, hasonló debatteri készséggel kelljen a jelentkező feladat megoldásáért kiharcolni. Ha rendkívüli helyreállítási igény jelentkezik, mint — hogy Esztergomnál maradjunk — a bazilika rendbehozatala, többszörös póthiteltal kaptunk támogatást. 'De nem tudom elhallgatni az árnyoldalakat sem. A háború alatt egy légvédelmi üteg állomásozott a palota legfelső szintjét fedő említett vasbeton födémen. Az üteget támadó gépek, a visszahulló repeszek nemcsak a bazilika kupoláját lyuggatták valósággal szitává, károsították a vasbeton födémet is. Az esztergomi várpalota a város idegenforgalmát valósággal megszáz- szorozta, két-hóromszázezren látogatták azokat a termeket, amelyeket valaha a királyi, majd később a pirónásíi udvartartás — tehát alig száz ember — 'használatára készültek. A vasbeton födém 'beázott, a közlekedő terek (padozata lepusztult, s így a 60-as években renoválni kellett a palotát, ez a munka 1967—(1974-ig tartott. Az előző munkát egy alig tíz fős hivatal tervezte, hajtotta végre, természetesen magánvállalkozók közreműködésével. Ez utóbbit egy klb. 200 fős intézmény saját kivitelező apparátussal. Az első feltárás és helyreállítás 300 000 pengőbe került, a legutóbbi munka annak az időnek ámívóján 3 213 000 forintba. Mielőtt ebből arra következtethetnénk, hogy jelenlegi működésünkben valami nincsen rendben, az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy az utóbbi helyreállítást is régészeti 'kutatás előzte meg és a két régészeti feltárás között jelentős volt a különbség. 1934—38. között úgy jártak el, mint az anekdota szerint a sivatagi orosziánva- dászok, kiemelték a földet, szinte átszitálták s ami abból kikerült, az volt a „lelet”. Legutóbb korszerű régészeti módszerekkel Nagy Emese ásatása nyomán nemcsak új épüleimaradványotk kerültek elő, mint pl. a toörikápolna, hanem fény derült a kezdetekre is. Az első várat az itt álló római tábor — Sol/va — falaitól független rendszerben 'minden bizonnyal Géza fejdelem kezdte építeni és fia folytatta. Szent István király halála után hosszabb szünet (következett, majd Kálmán király korában fejeződött be az első vár építése. III. [Béla ismét új utakra tért, mert az előző épületeket jórészt lebontatta s azok rendszerétől függetlenül építtette fel várpalotáját. Nem tudok hallgatni egy —, ha nem is tekinthetjük jellemző — esetről, amely a többször említett „Vitéz János terem” vasbeton födémével kapcsolatos. Ennek a háború utáni javítását úgy képzelték el, hogy a meglévőre új, jól szigetelt födémet helyeznek, mert a beszivárgó és útját kereső-talláló víz (behatolhat, s ennek megakadályozására nincs mód. Bár úgy gondolták, hogy ez az új födémet meglevő fogja hordani, az egyik nap statikusunk kissé megdöbbenve állított be hozzám. — A Lux-féle födém nem bírja el, hogy még egyet rakjunk rá! — A tervtárban megtalálod a Lux-féle helyreállítás terveit, talán az eligazít — mondom. — Nemcsak a tervek, a statikai számítások is megvannak s azok alapján mondtam amit mondtam. — Számomra érthetetlen — válaszoltam — mert Lux nemcsak kiváló statikus volt, a kivitelező (Haas és Somogyi) is a szakma legjobbjai közé tartozott. Kérjük meg a Műegyetemet, tárja fel a födémet és mondjon szakvéleményt. 1194
