Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - Berkes Tamás: Regio et Religio (Bojtár Endre: Egy kelet-européer az irodalomelméletben)

tetzáró esszéjében, A kelet-euröpéer pontosságé ban is: „Véget kell vetni a hangszórók ontotta dumának...” E szókimondóan őszinte cikkében, — amely még a hatvanas évek végén keletkezett — Bojtár a kelet-európai, ha tetszik közép-kelet-euró- pai magatartás kvintesszenciáját Jaroslav Hasek Suejkjében találta meg. A svejkség szerinte az a sorstípus, amelyben „összesűrűsödött a kelet-európai élet értelme”. „Igen, ezt adtuk a világnak, a svejkséget, a túlélés művészetét, a Történelem átrá- zását, a halacska ama tudományát, hogy a fürdőkádban is eléldegéljen.”

Azt hiszem, ezek alapján nyilvánvaló, hogy Bojtár a kelet-európéer kifejezést ironikus értelemben használja. Számára ez egyszerre felemelő program és ironikus önparódia. Mindehhez talán még annyit tehetünk hozzá, hogy újabb írásaiban a hangsúly az utóbbira esett. „Ki röhögi ki mindezt?” — teszi fel a szívéhez közelálló kérdést a szerző, s meg is találja a választ Esterházy Péter Termelési regényé ben. Virtuóz Esterházy-tanulmányában Élet és Irodalom frivol szimbózisát mutatja fel, jelképes, ahogy rátalál az Esterházy utca-Puskin utca váltásra. S bizony nevetnünk kell a csak virtuálisan létező szellemi közép-európaiságunkon is, különben az ember belerokkanhat a felvállalt terhekbe. De mindez visszafelé is igaz! Esterházy a Kis Magyar Pornográfiában szószerint idézi Bojtár egyik szép passzusát A kelet- európéer pontosságából, mindezt a Valóság 1984/4-es számának egyik szerzője mint Esterházy szöveget teszi meg tudós tanulmánya mottójának. A kör itt bezárult, s a jövő filológusai számára is adódott feladat.

1109