Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - Száraz György: A tábornok XXI(V. (életrajzi esszé)

az akadálya, Magyarország (kész az együttműködésre, de semmiképpen sem föderációs alapon.

Genfiben már másfél éve -értekezik a lefegyverzési konferencia, s a német delegátusok mind sűrűbben idézgetik a népszövetségi alapokmány 8. szakaszát, amely előírja a győztes hatalmak leszerelését is. Párizsban, a külügyminisztérium óratermében pedig augusztus 07-én „ünnepélyes és mulatságos” ceremóniák közepette írják alá az év világpolitikai okmányát, a Kellog amerikai jogtudor fogalmazta paktumot, amely mindörökre törvényen kiviül helyezi a háborút. Az első aláíró Stresemann német kancellár; de a sajtó -Briand-nal csú- folódik, aki „spirituális nászát tartja a békével”. (Mussolini viszont 1935-re jósolja az elkövetkező világkonfliktus időpontját: „Addigra az olasz hadsereg létszáma eléri a négymilliót. Olyan hatalmas légiflottával (fogunk rendelkezni, hogy a motorok zúgása túlharsogja majd a félsziget minden zaját és a repülőgépek elfödik -az eget Itália fölött.”

Oesterreicher György szeptemberben lép be először a iLudcxviika Akadémia kapuján. Két napon át megint diáknak érezheti magát: irodaiom-dolgozatot körmöl, feladatokat old meg matematikából, ábrázoló mértanból, fizika-kémiából. Aztán szóbeli vizsga: földrajz, történelem. Másödnap pedig pontozásra, forgószínpad-rendszerben: futás, kerékpározás, majd súly- és diszkoszvetés, magas- -és távolugrás a sportpályán, úszás az Orczy-kert nyári medencéjében, végül szertarnagyaikorlatok, rúd- és kötélmászás a tornacsarnokban. Pár nappal később: eredményhirdetés a főépület első emeleti dísztermében. Vitéz nemes Szinay-Sznistsálk 'Béla tábornok, maga is újonc akadémiaparancsnok, először mondja el a következő években szinte szóról szóra meg-megism'ételt fogadó beszédét:

„A középiskolát végzett fiatalságunk pályaválasztás tekintetében sohasem állott olyan nagy kérdőjel előtt, mint napjainkban. iSzázak és százak kopogtatnák a különböző főiskolák kapujában, a legerősebb támogatásokat igénybe véve ... Több a lemaradó elkeseredett, mint az örvendező révlbajutott... De ennek a legfőbb vezetőség törekvésén ikívül álló -okai vannak: Trianon!... Nem régen volt, 1922-t írtunk... A honvédelmi miniszter pályázatot hirdetett a Ludovilka Akadémiába a polgári életből pályázóik számára 16 helyre. Jelentkező volt 14 középiskolát végzett ifjú. (Ki értékelte akikor a katonatiszti hivatást oly magasra, hogy a fiát katonai pályára adja?... 'Ma a fiatalság törekszik a végzettség után azonnal kenyeret adó katonatiszti pályára ... Tudom, a felvett if- ják között sokan lesznek, akik a katonai pályát életpályául szemelték ki és nem élethivatásul választották ...”

Aztán következik a névsorolvasás. Végre elhangzik a mondat: „Oester- reicher György ... felvételt nyert államköltséges helyre ...”

*

Mielőtt e fejezet írását elkezdtem volna, megnéztem újra az egykori tisztképző akadémiát.

Valamikor a Lúd ovika hatalmas, trapéz-formájú telkét az Üllői-út és a mai Mező Imre út, Diószeghy Sámuel utca, Korányi Sándor utca (régen Oirczy-út, Öröm völgy-utca, Ludovieeuim-utca) határolta. A négyzet alákú, de belsejében nyolcszögű udvart rejtő főépülethez balról egy födött lovarda csatlakozott a

232