Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 6. szám - Apáti Miklós: Szövetségeim, Hamlet utolsó monológja (versek)

APÁTI MIKLÓS

Szövetségeim

Fogynak, fogynak a szövetségesek. Fogyok magam is.

Jó volt a szélben, a fagyban, az éjben. Mostanra fázom, s félek magam is.

Mi lesz, ha egyszer nem lesz majd kivel fogni kezet?

Egyelőre elvackolódom magamban.

Faág, ha rezeg,

hát tél van, és éj van és szél érkezik. Csak ennyit tudok.

És azt, hogy csak énnekem meglepetés, ha meghalok.

Nincsen szükségem. Nincs szükség reám. Éppenhogy vagyok.

Télből a nyárba, nyárból az őszbe — Akárki vagyok —

nem lesznek (nincsenek?) besúgóim! Álmélkodom én,

hogy mégse oly szabad, mint hittem, ez a költemény.

531