Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 9. szám - Szelestey László: Pályám emlékezete. Beszélgetés a 75 éves Bartha László festőművésszel
SZELESTEY LÁSZLÓ Pályám emlékezete BESZÉLGETÉS A 75 ÉVES BARTHA LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSSZEL A száraz, lexikális adatokra szorítkozva: Bartha László 1908. augusztus 5-én született Kolozsvárott. 1926—33-ig Benkhard Ágost növendékeként Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol két évig a mester mellett tanársegédi teendőket is ellátott. 1937—38-ban Olaszországban, 1946—48-ban Franciaországban járt tanulmányúton. 1950-től két éven át a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként múzeumi rendezéssel és restaurálással foglalkozott. 1942 óta kiállító művész. Számos hazai és külföldi városban, többek között Budapest, Veszprém, Szombathely, Pécs, Tihany, Párizs, Marseille, London, Muraszombat, Brest, Graz kiállítótermeiben mutatta be alkotásait. Az első elismerést, a Szinnyei Társaság nagydíját 1942-ben kapta, húsz évvel később, 1962-ben Egry-díjat, 1963-ban a Munkácsy-díj I. fokozatát. 1975-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. 1971-ben a Pannónia Nemzetközi Biennálé, 1972-ben az Egri Akvarell Biennálé, majd 1973-ban ismét a Pannónia Biennálé fődíját érdemelte ki munkáival. A festés mellett több mint 170 könyvet illusztrált, készített díszletterveket és foglalkozott tipográfiai tervezéssel is. 1955 és 1968 között Tihanyban élt. Tizenöt évvel ezelőtt települt át a kis Vas 847
