Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

Megesmered a kanászt Magas csákójáról,

Gombra kötött (hajáról,

Fényes baltájáról.

Inkább 'hagynánk magában eldalolni, hogy

Ej, 'ki szépet szeret,

Szenved az eleget,

Hideget, meleget,

Rágalmazó nyelvet.

Lajos bácsin feszül a zsinóros mente, fölül már kigombol and ó, de még szorítja a mellkast. Kocsi Karcsi csizmája, sunkanadrágja a vékonyabb hang taktusára mozgolódik, az elnök most föltartja a fejét, ahogy szükségeltetik basszusához. Nekem meg nincs egyetlen nótám. Sok dallamot ismerek, monda tfoszlányokat. Micsoda férfi az, akinek még nótája sincs a kissomlai Vajdadéle pincében? Lenni kellene, mint valami személyes dolognak, mint Kocsi Karcsinak a csizmája.

— Az istennek se vetem le májusig, mert itt ollan hidegek vannak — mondja a cingár, jóeszű ember. Tornatanáromtól -én is fogadtam nótát érettségiző koromban, azzal még eldicsekedhettem volna, mert valaki elkezdte:

Túr a disznó, túr a mocsár szélén,

Tartottam szeretőt, de már régen,

Ha tartottam, megszenvedtem érte,

Betyár világ ne hányd a szememre.

Szerettem a ,,Császárkori e nem vadalma”-t. Leszoktam róluk. A városi lakások csöndre valók, a mi házunkban még szilveszteri mulatságot sem rendezett senki semmikor. Fölásíthatnak a televíziós kabarémaiamra. Most még a halottak nótáját is énekeljük. Miár az apámét elfeledtem, vagy nem is tudtam, ő meg szegény, mellém ül, mert itt a helye, nem a földben. Beszélgethetne az Ács Józsiról, akivel leánykórőbe szánkóztak Jánosházára, és addig maradtak, ameddig elolvadt a hó.

— A borgiátai szép lányt nem én kértem meg Józsinak. Meghalt szegény hamar, nagyon hamar.

— Hát a iMindszeinty esetet tudja-e-? — kérdezhetné Karcsitól az apám.

— Tudom, mért ne tudnám, mert nagy ramazuri volt.

— Mindszenty József hercegprímás 1948-ban lazító beszédet m-ondott a celli búcsúban az iskolák államosítása ellen. — hajolhatnék félre a Tekintetes Ülthöz.

— De én mesteri vagyok. Azt híresztelték, fertőző agy velőgyullad ás van Cellben. (Minden bejáratnál őrség toloncolta volna ki a népet. Szöktek azok ár- kon-lbokron, toronyiránt. Én nem voltam ott, mert parasztpárti legény voltam, Ságon még a (búcsút sem lehetett megtartani, hát megcsinálták a mulatságot a b ány ászt elepen.

— Meg a Rákosi is.

— Ott már voltam. Híre járta, hogy Ger-ő vette át az állomásiőnöki posztot, a közlekedési miniszter. Ötvenöt vonat futott be, mert ugye vasúti gócpont. Ide lehetett mozgatni négy megyét. A vásártéren volt a gyűlés. Távolabb har809