Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 9. szám - Varga Imre: Ember/világ rapszódia avagy Észak- és Dél-Imre természetrajza (vers)
Néztek a völgy belsőségeire viszolyogva Folyók belét egy keselyű cibálta s párállt a reggeli város frissen kivetett lép az összedobált csontok sziklái az éjjeli záporesőtől patyolat S tarka plakát a hold rajzszögével rögzítve felettünk VEGYEN KORONKINT FABULON V ÉRFÜRDÖT SZINTE MEGÚJÍT A modern nem zet történelem helyett komfortban él o jöo melegh sÓbahbon. S kinézve ablakán fehér próbababák zúgnak el az üres tér fölött s az égből színes szalagok harántosan rázizegnek. És konfetti szakad. Majd egy másik táj rákövetkezik: betölti azt mi szemmel látható. * A láthatár mögé csikorogva lecsúszó nagy ég Egyszál kopár huzal zing-zeng a drót zirreg a homok Hatalmas sziklalapra rokkant kastély tetőtlen puszta falak bezúzott ablakok a mögéjük rekedt éjszaka vinnyog és vakog Fekszem a Hetevény alatt pucéran hideg fény zizeg s belep fémes habokkal zátonyra csapott hajók tagjaim ablakok odvából HOMLOKCSONTom ! elővillan i olykor * 772
