Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XXVIII. (életrajzi esszé)

képpén Ralph Borsodi mutat: egyszerűen le kell rombolni a gyáraikat, a gépeket pedig „megszelídíteni”, mint egykor a kutyát, vadlovat, hogy a domesticated. Machinery segítségével mindenki maga állítsa elő, saját otthonában a szükséges 'élelmiszereket, használati cikkeket, .ruhaneműt.

Bálint György írja egy évvel később, :1932-ben: „A szerkesztőségbe hetenként* egy tucat világmegváltási program érkezik — és nagyon sok szerkesztőség van a világon... Pettyes Manó úr a Bőr-utoából azt ajánlja, hogy az emberiség térjen át a tiszta tejfcosztra, mert ezzel vissza fogja nyerni gyermeki fidsseségét... Rengeteg felnőtt ember egész komolyan hiszi, hogy tejjel, vízzel, tűzzel, vassal, egyesülettel, barna vagy fekete inggel, konferenciával, szónoklattal, összef ogással és széthúzással meg lehet váltani a világot... A világot azonban mind ez ideig egyiküknek sem sikerült megváltani, legfeljebb any- nyit értek el, Ihogy sikerült megzavarniuk kisebb-nagyobb embercsoportok tisztánlátását, sikerült híveket és harcosokat toborozniuk gyakran kétes tisztaságú, de minden esetben kétes józanságú terveik számára...”

A „megváltóik” persze tovább szaporodnak, hiszen úgy látszik, a világ csakugyan rászorulna a megváltásra.

Szeptember végén a (Népszövetség szakértő (bizottsága jelentést szerkeszt a permanens válságról. A folyamat kiinduló pontjaiként az ipari és agrártermékeket, nyersanyagokat exportáló országokat jelöli meg. Kanada, Ausztrália, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és a Latin-amerikai államok egy része a mezőgazdasági, az U1SA és Németország az ipari termékek kiviteli válságával küzd; Finnország, Egyiptom, India, Mexikó és egy sor dél-amerikai állam elvesztette nyersanyagfelvevő piacait. A krízist mélyíti, hogy hatalmas területek — Kína, Latin-Amerika, a Szovjetunió — kikapcsolódtak a világtfogyasz- táslból. Sodorja a válság második hulláma az exportálók csoportjával élénk kereskedelmi kapcsolatban állt országokat is: Nagy-Britanmiát, Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyel- és [Görögországot, Japánt. Egyelőre tartja magát Belgium, Hollandia, Olasz- és Spanyolország, Skandinávia, Svájc, Írország, de a harmadik hullám — a pénzügyi krízis — hamarosan átcsap a megmaradt gátakon.

Az egyetlen biztos pontnak Franciaország látszik. Roppant aranykészletei, szilárd pénzügyi helyzete folytán Európa legerősebb gazdasági hatalma — s ez mind jobban érezhető a politikában is. Berlin, Budapest csak Párizstól várhatja a mentőövet, a válság (felé sodródó Olaszország engedményekre kényszerül, s ez azzal jár, hogy Mussolini békülékenyebbnak mutatkozik nemcsak Prága, de még Belgrád iránt is. Ügy tetszik, Briand ideiglenes kudarcai után a francia külpolitika ismét támadásba lendülhet: diktálni képes németeknek és olaszoknak, újra megerősítheti, sőt ki is terjesztheti Duna völgyi befolyását.

*

Az 1931-es év pesti alapvicce belső helyzetre és fcülkapcsolatokra egyaránt érvényes: — Ha ez így megy tovább, jövőre valamennyien kéregetni fogunk! — Jó, jó, de kitől? A kérdés jogos. Magyarország kivitele 19129-ben még 1038 millió pengő volt, (19311-ben az érték már csak 570 millió; a behozatal ugyanakkor 1083 millióról 039 millióra csökkent. Az áruforgalom szűkülése hozza a pénzügyi válságot: a külföldi adósság háromszorosa lesz az évi költségvetés összegének, csaknem annyi, mint az egész nemzeti jövedelem. Alighanem öszr szefügg a gazdaság bajaival az „amerikai stílus” újabb begyűrűzése: szaporodnak a bank- és postarablások a fővárosban. Január elején .álarcos rablók tör601