Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Juhász Péter: Kolostorok, századok (tanulmány)
lála után szentté avatták. Ereklyéjét Szófiába, majd Magyarországra, később Tirno- vóba vitték, de Jakov krupniki püspök fiai 1469-ben újra a rilai kolostorban helyezték el. Ereklyéjét a zarándokok több kilométeres sora kísérte Tirnovóból a rilai kolostorig. A nemzeti szenthez a törökök által megszállt bolgár föld minden tájáról zarándokoltak, s ez növelte a népi-nemzeti összetartozás gondolatát. Életéről a középkoriban nyolc bolgár és egy görög nyelvű legendát írtak. Ezeknek köszönhetjük, hogy viszonylag jól ismerjük életének és tevékenységének egyes mozzanatait, és a rilai kolostor megalapításának körülményeit. Rilai Szent Ivan Borisz fejedelem (852—889) uralkodásának utolsó éveiben született. Borisz személyében korának talán legnagyobb formátumú homo politicus-a került a bolgár trónra. Elődei — Aszparuh, Tervei és Króm kán — hódításai nyomán Bulgária a bizánci és a frank birodalommal együtt a három európai nagyhatalom egyike lett, s nemcsak a Balkán félsziget, de Európa életében is fontos szerepet játszott. Borisz uralkodását nem harcmezőkön aratott győzelmek tették nevezetessé. Korán felismerte, hogy fegyverrel ugyan gyors, de csak múló sikereket érhet el. Hatalmas és erős államát elődei kitűnően megszervezték, de hiányzott a belső egység, amely egységes néppé olvaszthatta volna az egymástól eltérő nyelvű, hitvilágú, szo- kású és kultúrájú bolgár-törököket és szlávokat. Borisz fejedelem a fegyverek erejével létrehozott országot államfői bölcsességgel és diplomáciai ügyességgel szilárdította meg. Mivel az állam eltérő kultúrájú és hitvilágú etnikai elemeiben csupán a politikai egység nem ébreszthette fel az egységes népi összetartozás gondolatát és érzését, belátta, hogy a pogány dualizmust a közös keresztény istenbe vetett hittel kell felcserélni. Eleinte arra gondolt, hogy a kereszténységet — Német Lajos közvetítésével — Rámától fogja felvenni, mert tudta, hogy a hatalmas patrónus annál jobb, minél messzebb van. Egy-két főembere már át is tért a római kereszténységre, amikor váratlan fordulat állt be. A bizánciak épp ekkor — 863-ban arattak döntő győzelmet az arabokon és így fegyvereiket a bolgárok ellen tudták fordítani. A bizánci császár sorsdöntő fontosságúnak vélte elszakítani Bulgáriát hatalmas frank szövetségesétől és rákényszeríteni arra, hogy a kereszténységet az ő révén vegye fel, hogy ezzel végképp kiszakítsa a nyugati kultúra vérkeringéséből. Bulgáriában ekkor súlyos aszály pusztított és nagy éhínség volt, a nép annyira legyengült, hogy Borisz a bizánciaktól súlyos vereséget szenvedett. III. Mihály a béke fejében azt követelte, hogy a bolgárok bizánci papok kezéből vegyék fel a kereszténységet. Borisz számára nem volt más kiút, békét kötött és elfogadta államvallásnak a kereszténység keleti ortodox formáját. A bolgár-török arisztokrácia azonban hallani sem akart az új vallásról, ami érthető is, hiszen a kereszténység keleti ortodox formája Bizánc vallása volt, mely ellen már két évszázada élet-halál harcot vívtak. Mikor Borisz megkeresztelkedéséről a bojárok tudomást szereztek, fellázadtak. Borisz a lázadás 54 bolgár-törtök vezetőjét egész nemzetségével együtt kivégeztette. A szlávság viszont, mivel nagy része már korábban is keresztény volt, nem mutatott nagyobb ellenállást a keresztény vallással szemben. Az új hit terjesztésében Borisz tehát elsősorban szláv alattvalóinak támogatására számított. Ez a körülmény rendkívül megnövelte a szlávok szerepét az államapparátusban. A kereszténység felvételével létrejött a bolgár egyház. Borisz tisztában volt azzal, hogy Bizánc a kereszténység terjesztésében csupán eszközt lát saját hagemóni- kus törekvése megvalósítására, ezért megkísérelte kiépíteni a független bolgár egyházat. E célból néhány éven át tárgyalt mind a római pápával, mind a konstantinápolyi pátriárkával, ki akarva használni a köztük folyó éles versengést. A bolgár egyház teljes függetlenségét azonban Borisz nem érte el, azt csak fia, Szimeon vívta ki két és fél évtized múlva. A 870. évi konstantinápolyi egyházi zsinat még úgy döntött, hogy a bolgár egyház a konstantinápolyi pátriárka fősége alatt marad. A bolgár egyház élére érsek került. A kereszténység felvételével a «bizánci befolyás erősödött Bulgáriában. Görög 351
