Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Juhász Péter: Kolostorok, századok (tanulmány)
papok árasztották el az országot. Elterjedt a bizánci irodalom. Az új hit révén bizánci mintára új jogrendszert vezettek be. Az egyházi hierarchia létrehozása együtt járt a nagyszabású templom- és kolostorépítkezéssel. Bulgáriáiban is átvették a bizánci egyházi építészet és festészet formáit. Ez a szellemi, ideológiai import, mely itt, mint a középkorban általában, vallási palástban lépett fel, nemcsak arra volt alkalmas, hogy a veszedelmes ellenfeleket barátokká, hűbéresekké és alattvalókká tegye, jótékonyan is hatott, mivel a bizánczi birodalom gazdag kultúra örököse és terjesztője volt. Az írásos források tanúsítják, hogy már Borisz „hét templommal övezte az uralma alá rendelt Bulgária területét”. E korszak legnagyobb temploma a Nagy Bazilika, amely a IX—X. századi bolgár architektúra legimpozánsabb alkotása: 99 méter hosz- szú és 29,5 méter széles. A bazilikának hatalmas udvara és oszlopcsarnoka volt. A Nagy Bazilikát Borisz fejedelem építtette 865-ben, az akkori főváros — Pliszka — szélén alapított hatalmas, 2920 m2 alapterületű kolostoregyüttesben. Itt fejtették ki kulturális tevékenységüket a szláv apostoloknak, Cirillnek és Metódnak Moráviából elűzött tanítványai. Metód halála után a német befolyás Nagy-Morvaországban végleg diadalmaskodott és Metód tanítványait kiűzték az országból. Némelyek a dalmát tengerpartra, a hórvátokhoz menekültek, legtöbben azonban „Bulgáriába törekedtek, Bulgáriára gondoltak, Bulgáriában remélték megtalálni nyugalmukat” — írja Ohridi Theophi- laktosz. Nem véletlenül gondoltak Bulgáriára, tudták, hogy Borisz bolgár fejedelem meg akarja szilárdítani országában a kereszténységet. S bár már két évtized is eltelt azóta, hogy Bulgária a pogány vallásról áttért, és elfogadta államvallásnak a kereszténységet a Konstantinápolybál küldött bizánci papok kezéből, a helyi bolgár papság képzésének és a népnyelvi liturgia bevezetésének kérdése még mindig nem oldódott meg. Ezért 885—886 telén Borisz tárt karokkal fogadta Cirill és Metód tanítványait, Klimentet (Kelement), Naumot és Angelarijt, akik magukkal hozták a fiatal szláv irodalom legkorábbi műveit, amelyeket sikerült megmenteniük a katolikus német papság üldözésétől. Borisz fejedelem igen jó feltételeket biztosított számukra abból a célból, hogy megvédjék és széles alapokon továbbfejlesszék tanítóik ügyét. Bennük látta politikájának egyengetőit. Jód tudta, hogy a keleti egyház keretei közt maradva, a bizánci befolyást csak úgy küszöbölheti ki, ha a bizánci misszionáriusokat bolgár papokkal, a görög írásbeliséget pedig bolgár írásbeliséggel cseréli fel. Borisz fejedelem parancsára Kliment Bulgária délnyugati vidékeire ment Itt fejtett ki széles körű kulturális és oktatói tevékenységet, és a bolgár uralkodó anyagi támogatásával alapított kolostorban iskolát hozott létre. Harminc év alatt kb. 3500 tanítványt nevelt, akikből papok, tanítók és könyvmásolók lettek. Ha egy-egy tanítvány oktatáséra 2—3 évet számítunk, úgy Kliment munkatársaival minden évben több száz diákot oktatott. Abban a korban Európában nem volt még egy iskola, amelyben a nép nyelvén folyt az oktatás, s amelyben ilyen sokan tanultak volna. Borisz fejedelem Preszlav közelében a Ticsa-parti Patlejnában is kolostort alapi-, tott. Némely kutató feltevése szerint itt alapította meg Naum úgynevezett preszlavi irodalmi kört. Valószínűbb azonban, hogy a híres presziavi iskola a preszlavi kolostorban működött. Ide küldte ugyanis Borisz legközelebbi munkatársait, a cári udvar tagjait, így fivérét is, akit a bolgár irodalomtörténet Csernordzec (Feketeinges) Boksz néven ismer, valamint unokaöccsét, Tudor Dokszovot, hogy irányítsák a könyvmásoló iskola tevékenységét. Itt nyertek elhelyezést Cirill és Metód Konstantinápolyon keresztül érkezett fiatalabb tanítványai Borisz fejedelem harmadik fiával', Szimeonnal együtt, aki a konstantinápolyi főiskola elvégzése után szerzetesi csuhát öltött. Borisz uralkodását a preszlavi és az ohridi kör megteremtése és támogatása koronázta meg. E két iskola működése Bulgáriát a sziláv írásbeliség és kultúra központjává tette. A görög írás bolgár nyelvre való alkalmazása során a preszlavi iskolában alakult ki a Bulgáriában, a Szovjetunióban és számos más országban ma is használt írás, amelyet alkotóik az első szláv ábécé, a glagolita megteremtőjéről ci- rillikának, azaz cirill írásnak neveztek el. 889-ben a népi-nemzeti nyelvű műveltség 352
