Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 3. szám - Pier Paolo Pasolini: A delírium balladája, Litánia (versek, Szervác József fordításai)
rányos szemtelenség, naponta megkísérlem a Minőségi Ugrást visszafelé, az angyal ősrégi zuhanása, micsoda botrány! Ó, drága kortársaim, mennyire létezik számotokra köztem és a valóságos közölt egy gyönyörű rend, AMELYHEZ TARTOZTAM, a tisztaság. Alig többek, (mint testek, ó mind ti Eljövendők, kik éltek itt utánam majd e lágy falak között; más szaretetet nem tudok, mint a sötét najpok Kékjeit, nem más az idő, mint e Kék (fény haldoklók háta mögött, egy jóságos, kopár vidék, csak kínzón suttogó beszéd, a Semmiin egy anyagi kép. Szervác József fordítása Litánia JANUA COELI Ajtó sarkig tárul miközben az eső rothasztja az estét. Akkor a felhőkön átfoukkan egy sugár. Ö Szűz, te mezítlen tükrözöd a kéklő arcot a párában. SPECULUM JUSTITIAE Égi tükörablak! fTebeléd a felhők1, a fák, a házfalak mozdulatlan hullnak.
