Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

tett, amire más nem volt képes. S mi lett belőle? Ajkkor vették észre, hogy ez az emíber tud más nyelven is, s az a más valami furcsa karattyolás volt. Jász szám Kordolák jeszemszki kaipatszki szlovák — vagy micsoda. Etették-itatták, berúgatták, húzták-ivonták a katonák. Tolmácskodása fejében megajándékozták tehenünkkel. Nem kötötte istállóba, az udvari sárgabarackjától adta visz- sza apámnak. így menekült meg állataink közül az az egyetlen tehén, amit mi aztán Kecskének hívtunk. S ha az Isten tehene nem kötődött volna egy bogár- fajtához, az a név illett volna rá leginkább. Az az egyetlen és származéka adta nekünk a tejet a gazdaság végéiig. A szíjjártó akkor halt meg, mikor szükségtelenné vált. Rideg, omladozó házából kísérte ki a temetőbe a nagyobbik fia, ákit a falu professzornak hitt, a másik, a tanácstitkár, egykori furcsa barátom, a lány, aki megesett a téesz bányiász-patronálóijától és a legidősebb fia, a margitszigeti főpincér szelleme egy valaholi csatatérről hazaszállva.

(Folytatjuk)