Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - Takács Imre: Kedves arnyrudacskám, Hans Müller emlékére, Az önmagából kivont felelősség (versek)

TAKÁCS IMRE Kedves aranyrudacskám Kedves aranyrudacskám, tönkrementéi, hőstetteik (után ismét gyáva lettél, nem kínzói, de megszégyenítesz, és ez se jó — mintha meghaltam volna üveggolyó közepéiben, alig pörögve, bár haladva. Közömbös a legbözepével így a labda. Vasibotom is ha voltál, mágneses tér létrehozóija — hol volt? — mit tudom én? — az abszolút fagyban teremtve új életet... Mégse mondom: Szolgálatodat elvégezted! — mert újra fölnevellek, mint egy csikót, és jönnek a feketerigók, sárgarigók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom