Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Varga Imre: Lied, Meztelen Mária Bibliával és vőlegénnyel jelképek előtt, Játszóterek madonnája (versek)

VARGA IMRE

Lied

A szőke nyár is elborult — kihunytak fényei.

Zöld fája tág sötétbe dűlt, bozsognak rémed:

bomlott fehérben férgei bemásszék tetejét;

a szél fűrésze csontot ért — sebedből súg az éj.

Rőt lángban állt gyümölcsei már kormos kupacok,

az ég is — roskatag tető — a puszta földre rogy.

Az odvas tér vigasztalan szurokszín üreg.

Föntről a fecskék csontja hull; a föld is megremeg.

Nyugtot nem adhat senki már. A tested is romos.

S aki takarná vész elől, itt ő nem otthonos.

Látod a nyár is elborult... Évekig üszkei.

Már csak a szó, már csak a szó: a tájat elfedi.

114