Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Garai Gábor: A reformátor (dráma)
KATA MELANCHTON Tessék, tessék. (leülteti a vendégeket.) S ne ás várjunk tovább a lakomával, többen már úgyse jönnek, azt hiszem. BUGENHAGEN (pohárral kezében feláll): Akkor ón, ki az Úr színe előtt már megáldottam ezt a frigyet, hadd mondjak első köszöntőt az új házasokra! Éljenek sokáig és boldogítsa őket bő gyermekáldással az Isten, mert miként Márton is tanítja . . . LUTHER Engem most hagyj ki a beszédből, János, én most nem tanító vagyok, csupán tanítvány. Gyarló, megvert, gazdája-sincs tanítvány. Igaz, a papok nőtlensége ellen írtam s prédikáltam is eleget. Hullott is érte parázs a fejemre. Mert míg a bíborosoknak tucatnyi ágyasa, ríngyója van — a szegény pap mért éljen bűnös — igen, bűnös! — nőtlenségben! De ez nem az én saját leleményem, csak rám fogják — a Szentíirás tanítja. BUGENHAGEN Hiszem, Kata hű s igaz hitvesed lesz. JOHANN Enni, inni tessék, míg én beszélek, kívánom, senki ne koplaljon hiába. Csak azt szeretném mondani: apának nagyobb öröm, mint ha megéri, hogy fia is asszonyt hoz a házhoz, s tán unokáját is meglátja még, apának nagyobb öröme nem lehet; bocsánat, hogy nem értek a szép beszédhez, de most csak ennyit tudtam mondani... Kedves egészségükre (Poharát emeli). KATA Tessék a halból venni, majd a pecsenyét azután ... LUTHER (Melanchtonhoz): S te, Fülöp, egy szót se szólsz? MELANCHTON Hisz nem én eskettelek, Márton. LUTHER Azért beszélhetsz. Tartományszerte mondják, van neked is véleményed házasságomról. Van, s megmondom nyíltan a szemedbe is. Jelen állapotában nemzetünknek nagy szükség lett volna a te egész bölcsességedre és teljes erődre! LUTHER Vagyis hát balgaság volt s gyöngeség, hogy megházasodtam? Hisz te is nős vagy! MELANCHTON De én nem tengernyi gyászban fogadtam örök hűséget s tartottam lakodalmat. LUTHER S az is gyöngeség-e, hogy most kötök házasságot, mikor iá birodalmi átok végrehajtása még sosem állt közelebb hozzám? Választhatok tán máglyahalál és fővétel között! Ez gyöngeség? Válaszolj! MELANCHTON Gyöngyeség? Nem, inkább alku, hiszen épp te mondtad: ne házasodjék, ki átok alatt áll! LUTHER Akkor se, ha az átkot éppen így próbálja kijátszani — szaporítván halandó önmagát?! MELANCHTON Márton, ünnepeljünk! Mi legalábbis megünnepelünk, miközben, sajnos, országszerte már elfordult tőled úr, pap és paraszt szinte egyformán. Téged, ki mindenkit meghódítottál, ebben a vérfürdőiben szinte mindenki meggyűlölt, talán már csak műved hódít. LUTHER Az én vagyok! Jól mondtad: én művemben létezem. SPALATIN S Frankenhausenben az a hatezer paraszt, ki odaveszett... VENDÉG Nyolcezer! LUTHER No csak, te jobban tudod? S mi köze ahhoz a művemnek? VENDÉG Ott voltam én is köztük, csodával határos, hogy épen megmenekültem ... A te műved rajtunk nem segített! LUTHER Mondd meg végre, kii vagy hát! 1085
