Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Garai Gábor: A reformátor (dráma)
Ragyog 'bizony, szó szerint, ahogy mondom. LUTHER Hívd be őket. (Kata kifordul, majd Johann és Margarete Lutherrel bejön.) ök legalább ragyognak. MARGARETE Micsoda fejedelmi asztal! JOHANN (ünneplő bányászruhában) * Nézd csak, Eintoecki sör, ily jól megy sorotok!? LUTHER Ajándékba kaptuk, a magisztrátus küldte. (Elfordul:) Vagyis koldultam szépszerével. KATA S hozzá egy hordó bort is ráadásul. LUTHER (feszülten): Késnek a vendégek. JOHANN Késnek, hát késnek. Ingyen ételre, italra mindenki megjön. MARGARETE Jó, 'hogy a lakomát halasztottátok. Ide se értünk volna máskülönben, amilyen nagy dúlás van országszerte! HANGOK AZ UTCÁRÓL — Szedd a lábad, bitang! — Uram, kegyelmezz! — Kérj kegyelmet a másvilágon! — Hat gyermekem van! LUTHER (ismét az ablaknál): Mit tegyek, imádkozzam értetek? Lelhetek kisöipri az én imámat. S a ti fajtátok könyörög-e majd értem, mikor engem vonszolnak így? JOHANN Kik kiáltoznak odakint? KATA Parasztok, kik el nem estek a harcban. JOHANN S hová viszik őket? LUTHER Vesztőhelyre, nem lagziba. JOHANN Milyen idők, Jézus, milyen idők! MARGARETE: Ülj ide mellém, menyem, míg azok iszogatnak, mi inkább beszélgessünk. KATA Szívesen, anyám. MARGARETE Ej, de szépen mondtad, mint mifelénk. KATA Nálunk is a neve anyós csak, de sosem szólítjuk úgy. MARGARETE Hanem azt mondd meg, igaz-e amit az a rotterdami tudós híresztel rólatok, hogy te Mártontól tenherben ... KATA Méghogy én? MARGARETE Nem nagy szégyen, megesett a mi családunkban is. KATA Nem vagyok teherben, de — de Mártont szeretem, s vágyam, hogy gyermeket szüljek neki. JOHANN S miféle ajándékot kaptatok még ti híresek, dicső uraitoktól? LUTHER (gúnnyal): Albrecht, a mainzi érsek gavallérul húsz aranyat küldött... de eltökéltem, hogy visszaadom. JOHANN Vissza, ugyan Márton, húsz aranyat! A pénznek nincs szaga, LUTHER Az Albrecht aranyának szaga volt, bűze, akár az ördög ülepének! 0 szedte be a mocskos bűnbocsátó cédulák árát, abból gazdagodott meg. MARGARETE Akkor is, édes fiam ... KATA Megtartottuk, én addig erősködtem. JOHANN Okos asszony. LUTHER De köszönetét én nem mondtam érte. S hozzá se nyúlok ... MARGARETE Ne civódjatok már az elején. LUTHER Addig megleszünk, míg itthon pusztítom a kenyeret; — úgylehet nem sokáig ... 1082
