Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Garai Gábor: A reformátor (dráma)

MELANCHTON Más időket élünk, Tamás, azóta már, és ellenfeleink is érzálk napra nap eszmé­ink erejét és terjedését. MÜNTZER Sereg nélküli eszmékből sosem fognak visszariadni! MELAiNOHTON Mi a lelkek kormányzására szegődtünk, ahogy Márton tanítja, legyen a viliágé ám az övék ... MÜNTZER Ezt mondjuk mi — de ők! Ej, mindegy is akármit mon­danak, nézd meg, mit tesznek; egyház és világ, lélek és. vagyon náluk kéz a kéz­ben járó jegyespár — mit jegyesek! — Ágyasok! S mi szólamaik csapdájába hullunk?! BUGENHAGEN Füleljünk inkább a kapu felé, talán ki- hall'ik majd, Márton hogy érvei; nem kevesebb dől el ma itt, derék híveim, mint az, hogy holnapután törvényesen vagy törvény ellenére hirdetjük tanain­kat, s — lehet fejével játszik, aki hű marad. (Mindnyájan a kapu közelébe húzódnak) (Rövid csend) BERG Igaza volt kegyelmednek; hogy is hívják: Werbőcsi... ? WERBŐCZY Werbőczy, .nem oly nehéz kimondani, a legyei ejti csenek a cé- zét... BERG Ügy! De igaza van, jobb ittkint; bent a teremben levegő se volt már... WERBŐCZY Nemhogy érvek meg ellenérvek: egymás mellett beszélt el a vádló s a vádlott; ebből nehezen kerekedik igazság, ámbár megvan a jogi véleményem ... BERG Hadd halljam! WERBŐCZY Én itt csiak vendég vagyok, nem ítész, Junker Berg, csak neked mon­dom: föl kéne deríteni a világi felfor­gató erőket, imlik Luther mögött állnak, és új törvényeket szabni a köznépnek; háromszáz éves szokásjogokkal kormá­nyozni ma képtelenség; új kódex kell, korunk vívmányaihoz s harcaihoz illő... (bort tölt) De mit szólsz ehhez a borhoz, hegyeink levéhez — birtokomon termett... BERG Meg­vallom, egy kissé fanyar. WERBŐCZY Édes legyen? Persze, ti sörivók, nyelitek a keserűt délben, este, és a borból csak nyalakodni vágytok. BERG Hanem ia gyomromból valami tűz most szétáramililk ereimbe ... WERBŐCZY Kezded érteni már a módját. A te osámpás eretneked teg­nap este benyalt ebből egy ilyen kupá­val, de még a szeme se rebbent. BERG Az én eretne­kem?! Nékem semmiféle eretnekem nincs! WERBŐCZY Nos hát Luther, akivel most vitáznak ebben a — pajtában —, már megbocsáss, az ién hazám nem is birodalom, csak ország — ország? — török fenyegette, izgága föld, de ha nemes urak tanács­kozásra nálunk összejönnek, olyan a pa­lota, hogy égig ér a mennyezete, szolgák járnák körbe jófalatokkad, borral... BERG Várj egy cseppet, s tölts még, majd tartsunk rendet. Élj sokáig! Tartsunk rendet, ez itt a rend hazája. WERBŐCZY Szép, szép, de bittételekről vitázni, vajon ennek van az ideje itt s most, mikor ke­resztény világunk az ozmán veszedelem f egyegeti... BERG Ide ugyan soha el nem érnek! WERBŐCZY Jó, csak hidd! BERG Tartsunk rendet, mondom, először is Luther nem az én eretnekem, se én az ő hive nem vagyok, ámde Róma rabszol­gája se legyen az én országom, emellett szavazok! — vagy jobban mondva nem szavazok, rebelliót se keltsünk! Inkább veled iddkint borozok. Ez itt szabad tar­tományok hazája. Tölts még! Másodszor, 1065

Next

/
Oldalképek
Tartalom