Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Lőrinczy Huba: Virág a centenáriumra (Rába György: Babits Mihály)
nalizmusával — „a megingathatatlan értéklök magasabb rendje után áhítozik.” Nem új bölcseleti hatás ez, „... csupán régebbi ismeretei ragyogtak föl más fényben, így Kant egyes tanai és Augustinus Vallomásai...” E változás, mind sóvárabb fürkészé- se a mozdíthatatlan értékvilágnak a költészet, a gondolkodás, a magatartás módosulását is involválja. Ezért telülnek Babits művei (legkivált a versek és az esszék) politikával, közéleti reflexióikkal is, ezért jut bennük fontos szerephez a „mondanivaló”, s lehet ő maga — némi önkénnyel az utolsó két évtized egész működésére vetítve ki Rába szavának érvényét — „kertészből” „őrszemmé.” A diszharmóniába, partikularitásba, értékhiiánylba süppedő ország és világ ellenében a harmónia, az abszo- lútum, az értékek, az egyetemes humánum védője és konok szószólója lesz a poéta- gondolkodó, ki .......a működő társadalmi gépezet jelenségeit nem más, jobbnak ltud ott társadalmi elképzelésekhez, hanem az abszolút kamtiánus erkölcsi törvénnyel méri, tehát a tapasztalat ellenében az egyetemesnek fölfogott eszményit tartja a cselekvés feltétlen mértékének [... ] a tények világát az örök érték önelvének rendeli alá...” Nem tagadja Rába György e koncepció utópisztikus színezetét, ámde progresszív voltát sem vitatja el, úgy találván: „Ez az a tudatosan hagyományőrző, egyetemesen humánus erkölcs!, mely a rendi osztálytagozódáson alapuló ideológiáknál ma is haladóbbnak minősíthető.” Babits, a költő a főszereplője ennek a monográfiának. Érthetően. A líra mint — egyszersmind valóságos és Amaginárius — centrum körül helyezkednek el az életmű más, szintúgy mellőzhetetlen összetevői: az esszék (.......a gondolkodás és írás dialekti kájának pnablémaelemzósei”), a „stíltanulmányok”, vagyis a novellák és a Pávatol- lak-perdódus verses fordításai, továbbá a drámaátültetések és a kései széppróza ,ymint az önkifejezés második szólama”. Érdeklődésünkből következően megkülönböztetett figyelemmel olvastuk a Bahits-regények analíziseit. Igen jó összegezései e részletek a nagyepikában is új utakon járó alkotó művészetének, s nem csupán szintetizálja Rába a szakirodalom tanulságait, hanem friss szempontok, meggondolkodtató fejtegetéseik sokaságával is szolgál .(kivált A gólyakalifa, a Kártyavár és a Halálfiai kapcsán). A legtöbb revelálót azonban a lírikus Babitsról mondja el. Nagy pontossággal méri be az induló költő helyét a kortársi világirodalomban, tisztázza viszonyát a preraffaelita hagyománnyal, rámutat egyes versek és az avantgarde (légióként az expresszionizmus) akaratlan párhuzamaira, rokon törekvéseire, felfedi, miben s miért lehetett a poéta a népiek előfutára, kifejti a babitsi költészet és a filmművészet analógiáit, sosem hágy kétségben a tárgyalt művek esztétikai és értékkülönbségei felől, új terminus technikusokat alkot (egy közülök pl. a „térhatású lelki kép”) — folytaithatnók. Korábban jelentéktelennek ítélt, az életmű perifériájára szorított versek is felragyognak nemegyszer Rába elemzésében. Kamlós Aladár.......a szárazság vagy hidegség” vétkében marasztalta el az Asztalfiókot (vő.: A líra műhelyében). Szerzőnk igazolja, hogy ez igénytelennek tetsző darab A világosság udvara c. nagy vers ...... ikonja, tárgyi hasonlóságon és párhuzamosságokon alapuló jele” stb. A kön yv stílusa puritán, erőteljes fogalmi gondolkodásról, kevés metaforikus hajlandóságról árulkodik. Ám a költő nem tagadhatja meg magát mindenestül. Az okfejtés tömörségét jótékonyan Oldják effajta láttató, plasztikus fordulatok: (Tímár Virgil) „ ... belső földindulásának tanúi vagyunk ...”, „ ... életének kéregrengései akkor kezdődnek ...”; „ ... hasonlatok képi árterében” dúsul fel egy allegória üzenete etc. Magvas szentenciákra is bukkanhatunk olykor: „Minden szerep lassan önállósul, felénk nő és parancsol.” A szellemi élmény fakozói, a személyes érdekeltség tolmácsai is ezek. „Du gleichst dem Geist, Den du ibegreiifsst” (Sárközi György átköltésében: „Föl avval érsz, akit megértsz ...”). A Szellem szava Goethe Faustjából érvényes Rába vállalkozására is. Túl a bevezetőben mondottakon, egyebek miatt is megilleti őt Babits monográfusának a küldetése. Róla szólván magáról s önnön költőd kozmoszáról is tudósít észrevétlen, a tükrözött pregnáns vanású portréja mögött a tükröző arcéle is feldereng sejtelemként. Ki Rába György világának, tagadhatatlanul nehezen megközelíthető — mint mondják: ezoterikus — lírájának mélyebb értésére vágyik, sok 1030
