Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 6. szám - "Költészet és valóság" Szántó Piroskával virágokról, szerelmesekről, feszületekről beszélget Kabdebó Lóránt

ősebb, szentebb tájak felé kell nyúlnunk, .oda, hol még romlatlanul mutatkozott az, ami a legnagyobb élménye volt a népünknek. Mert ne felejtsük el, hogy olasz és francia mesterek dolgoztak Magyarországon, azofk díszítették a nép által legjobban elérhető képzőművészeti alkotást, a templomot. Okvetlenül hatott rájuk. Hatott rájuk, de egy idő múlva ezt a hatást kiküszöbölték, vagy legalábbis kiforrottak magukból. Én nagyon nagyra becsülöm a romlatlan ízlést, de a romlatlan ízlés csak úgy állhat elő, ha előbb teleszívja magát az idegenben, abban amit jaj de gyönyörűnek tart. És aztán, amikor jóllakik vele, leveti magáról, és visszanyúl oda, ahol a vér buzog, ahol a dolgoknak a gyökerei vannak, ahol nem találunk mást, mint azt, hogy ábrázolná akarunk Valamit, valamit, ami nekem rendkívül fontos. És azt a valamit önmagunkból akarjuk hozzáadni.

542