Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 4. szám - László Gyula: Ötven rajz a honfoglaló magyarokról (tanulmány)

Kezdjük mindjárt az első képpel Emese álmával. Emese a tűzhely mellet a földön fekszik. Mi indokolja ezt? Köztudomású, hogy sok helyen a világon, de magyár népünknél és rokonaiknál is, a szülés a tűzhely közelében, a földön, történik. Ez tehát lappangó utalás a mítosz tartalmára. Emese haja kibomlott, pártája félrecsúszott, a kontyolatlan haj és a párta nálunk is a hajadonság jelképe, de a párta fél- recsúszása ismét csak a fogantatásra utál. Emese viselete nagyjából a kalotaszegi lányok viseletét példázza. Néprajzosaink szerint ez talán a legrégibb hagyományt őrzi női viseletűnkben. A tűzből emelkedik ki a széttárt szárnyú turul madár, mellén férfiarc rajzolódik ki. Itt a következő gondolatok kísértettek: a család őse a tűzben, a tűzhelyben tanyázik. A Káma menti vaskori műveltségekben pedig gyakori a széttárt szárnyú sas, mellén férfiarcképpel. Ezek a kis bronzöntvények (úgynevezett permi bronzok) bizonyosan mágikus jelképek voltak, felhasználásuk Emese álmában tehát indokolt. Emese mellett díszes bőrborítású láda. A jurtban lakók értékes holmijukat ládákban és bőrzsákokban tartják mind a napig. A ládán és mellette a nagy- szenmiklósi kincs néhány korsója és edénye. Itt a szigorúan vett régészeti időrend ellen vétettem, mert Emese jó száz évvel a honfoglalás előtt álmodta meg Hunor és Magyar születését, a nagyszentmiklósi kincs pedig a X—XI. századi magyar-bolgár kincslelet. A hományos háttérben a jurt rácsos fala látszik. Ez talán nem szorul magyarázatra, annál kevésbé, mert újabban Felgyőn (Csongrád megye), több jurt köralakú alaprajzát találtuk meg. Amit a jurtról itt elmondtam, az vonatkozik a sorozat több jurt ábrázolására is (pl. A jurt felállítása, Tanácskozás, Halotti tor) mindegyikben a rácsos falú jurt látszik.

Amint látható, ebben az egy rajzban is keveredik a tapasztalat (a „valóság”) és a képzelet, de a képzeletet is kötik a párhuzamok, a más népeknél tapasztalt dolgok

372