Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Vasy Géza: Az elbeszélő Szabó István (tanulmány)
sége egy derűs, e világgal harmonizáló természetképben jelenik meg. Korábban a természetkép inkább ellenpontzó szerepű volt, majd eltűnt s A második emeleten sivár világa váltotta fel. Itt a természet az ember magátólértetődő létezési közege, olyképpen, ahogy az Isten teremtményeiben az édesapa elképzelte. Ez a vonulat erősödik fel. Ebben a természetben az ember megtalálja a maga helyét, hasznosra tud fordítani mindent, ura lehet ennek a világnak. Az Iskola a magasban taplószedése a fáról, a Keresztapám pipája erdőjárása mutatja ezt. Általában az egész ciklus központi gondolata az adott természeti és társadalmi rendben helyét, otthonát — sőt: boldogságát! — meglelő ember felmutatása. Ahogy a kis Jancsi elindul a szomszéd faluba, hogy elszegődjön kocsislegénynek, mert „elvágyódás fogta el”, ahogy forog a világban, gesztenyét szed, számonkéri Katica hűtlenségét, majd meggyónja nemlétező bűnét, ahogy igazolást ír, hogy miért nem ment vasárnap misére, ahogy édesapja megtréfálja az egyik szomszédot, ahogy évődik a kéregető barátokkal — mind azt mutatja, nemcsak a természetben, de az emberek között is otthon érzik magukat. Néha annyira, hogy örömüket, öntudatos létüket szinte világgá kell kiáltani. Szabó István stílusa, ábrázolásmódja alapvetően csak a szemlélet hangoltságá- ban változik. Mégis, újfajta novellaszerkezet is megjelenik nála. Bonyolult, kétrétű a két Arizona Jack-történet és a Hajnalok hajnala. A tényleges történés és a fiú képzeletében lezajló párhuzamosan s egymást erősítve halad. A Hajnalok hajnalát ez a megoldás teszi remekművé, hisz önmagában sem a vasárnap reggeli készülődés, sem a másnapra szükséges igazolás megírása nem rendkívüli. Igazolást azonban többfélét lehetne írni, s Jancsi mindig elképzeli a hittantanár lehetséges reagálását is. így az erdőbe készülődés örömteli izgalma és a másnap reggel lehetséges aggodalma szervesen egymásra rétegződik. Az a nagyon természetes, szinte az élőbeszéd illúzióját keltő, párbeszédekre épülő cselekményvezetés és jellemábrázolás, amely Szabó Istvánnak kezdetektől fogva sajátja volt, már a második kötetben kiteljesedett. A Fábián-történetekben, a leírásokban ez átmenetileg háttérbe szorult, de a Csanaki Jancsi-történetekben új színekkel támad új életre. Hiszen stilárisan még nehezebb feladatot vállal magára az író, amikor a humort, a derűt, az otthonosságérzetet kell hitelesen kifejeznie. Itt is teljes siker kíséri. 6. Majd három évtized alatt bizonnyal többször változott Szabó István alkotómódszere. Az ösztönös író egyre tudatosabb lett, közben válságokkal kellett szembenéznie. Lényegében azonban mind az életmű, mind az írói eljárások összessége egységes a pálya során. Szabó István realista író volt e szónak mindegyik jelentése értelmében. Realista volt alkotómódszere, ábrázolásmódja, stílusa egyaránt. Realizmusigényének gyökerei kisgyerekkorába nyúlnak vissza: »Mese nélküli világban telt a gyerekkorom. A „hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember”, a hétfejű sárkány meg a vasorrú bába ideje lejárt, és nem nyerte el a királylány kezét a messziről jött harmadik fiú. Hegyközségünk népe talán nem is hallott róluk, még az öregek sem. Nemcsak a szüleim, de még nagyanyám beszélőkedve is egykori valóság-magvakból nőtt és terebélyesedett különféle történetekké. Néha színezett és némiképp túlzott (ehhez minden meséiének joga van), de igyekezett becsületesen a földön járni. A régmúltban játszódó események így is megemelkedtek, és már-már meseszerűen lebegtek, ha ő nem gondoskodott volna arról, hogy (ha szükséges) a tények kicsi, de szilárd cövekjeivel odarögzítse emlékezéseit a valóság kemény talajához. Nem a képzelete volt szegény; inkább a megtörtént dolgok iránti tiszteletét, a megszenvedett élményeket nem tudta legyőzni a feje fölött elszálló idő.« (Mese nélküli világban... I.). Amikor a Legelső ütközetem felidézi a „pályakezdést”, ott is felvetődik már a mese vagy történet kérdése. A gyerek nem mesét, hanem történetet írt. Képzelőerő nélkül persze ez sem megy. 175