Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 11. szám - Szergej Fagyejev: A magyar irodalom a Szovjetunióban
A Znamja c. folyóirat 1980-ban publikálta Berkesi András kisregényét, az Al- konyatdombot; a Neva folyóirat magyar költők verseiből közölt összeállítást; a Lityeratumaja ucsoba terjedelmes cikket adott közre a „fiatal” magyar irodalomról és publikálta Soós Zoltán verseit. Időzzünk el bizonyos alapvető, az utóbbi 35 esztendőben kirajzolódó törekvéseknél. A Szovjetunióban az 50-es években nagy népszerűségnek örvendtek Fehér Klára művei. Oroszra fordították regényét, a Tengert, színdarabjait: a Nem vagyunk angyalokat, A teremtés koronáját stb. Gyakran fordították az ismert magyar kommunista író, Mesterházi Lajos regényeit: a Pár lépés a határt, a Tanúságot, elbeszéléseit, színműveit; a Pesti embereket, és a Tizenegyedik parancsolatot. A hatvanas években vált széles körben ismertté Darvas József, a Részeg eső, A törökverő című művei fordításával. Illyés Gyula munkásságával a hetvenes évek elején ismerkedhettek meg közelebbről a szovjet olvasók, ekkor jelent meg a költő verses kötete, az Ebéd a kastélyban című kisregénye, Petőfi-könyve, s nemrég fordították oroszra a Cháron ladikjánt. Ugyancsak a hetvenes évek elején jelentek meg a szovjet olvasók könyvespolcain Németh László regényei: a Gyász, az Égető Eszter, és az Iszony; az évtized közepén került kiadásra Déry Tibor munkái közül a Felelet és a Kedves Bópeer. Az utóbbi három esztendőben megjelent orosznyelvű kötetek közül említésre érdemes Sánta Ferenc az Ötödik pecsét, Fejes Endre a Rozsda- temető című regénye, válogatás jelent meg Sarkadi Imre és Örkény István műveiből. Kiadták Eötvös József a Falu jegyzője című klasszikus regényét. Megjelenés előtt áll többek között egy válogatás a huszadik század magyar lírájából, kiadják Qttlik Géza Iskola a határon című regényét, válogatott kötettel jelentkezik Szakonyi Károly, Déry Tibor és Illés Endre. Fontos eredmény a Corvina Kiadónál 1981-ben kiadott Ady vers- és próza-kötet, amely a legjobb szovjet műfordítók, szerkesztők közreműködésével, Király István összeállításában és előszavával jelent meg. Ezek a példák arról tanúsíkodnak, hogy olvasó- közönségünk ismerkedése a magyar irodalom különböző irányzataival egyre teljesebbé és kiegyensúlyozottabbá vált. A hetvenes években oroszul, ukránul és észtül jelentek meg Molnár Géza regényei, Somogyi Tóth Sándor kisregényei, Örkény István színművei. Külön szót érdemel a magyar dráma útja a Szovjetunióban. 1974-ben és 79-ben a magyar dráma kát fesztiváljára került sor. Száz színházban játszották Örkény István, Szakonyi Károly, Csurika István, Hubay Miklós, Fehér Klára, Gáspár Margit színműveit; Örkény István Macskajátéka és Csurka Eredeti helyszíne évek óta olyan neves színházaik műsorán van, mint a moszkvai Művész Színház vagy a Leningrádi Akadémiai Dráma Színház. Nem is szólva a Szatíra Színházról, amely hót esztendeje játssza Gyárfás Miklós Egérút című darabját. Mind a mai napig a Progressz Könyvikiadó egyik legszínvonalasabb kiadványának számít A kortárs magyar költészet 1973-ban megjelent antológiája. Kiváló magyar költők versei kaptak benne helyet: Benjámin László, Váci Mihály, Illyés Gyula és Juhász Ferenc művei, melyek oroszul is meghódították a közönséget. A hetvenes évek közepén megjelent A magyar irodalom 15 kötetes könyvtára, melyben a klasszikus és kortárs magyar irodalom került kiadásra. E könyvsorozat létrehozása a magyar irodalmat a Szovjetunióban fordító és népszerűsítő műfordítói szakembercsoport méltó sikere. Külön említést érdemel az 1978-íban Jurij Guszev által összeállított kötet, amely magyar kritikai antológia és mai magyar irodalomtörténészek és kritikusok munkáiból ad alapos válogatást. 1052
