Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 10. szám - Száraz György: A tábornok VII. (életrajzi esszé)
az, aki otthon jobb szívvel pihen ...” Ezek meg játékok: kis bábszínház, Vitéz Jánossal, cintányéros bohóccal; meg rongylabda, méta, bige, hosszúfarkú papír- sárkány ... Itt pedig már az iskola: előtte áll a keménykalapos tanító bácsi, a kezét egy kisfiú fejére teszi, mellettük meg a tisztelendő bácsi, a kezében ima- könyv. Itt a palatábla a pala vessző vei, meg üvegben gumiarabikum, meg hátitáska bőrből. És itt az osztály, fekete táblával, zöld padokkal, és a falon ott van Magyarország térképe, félkörben a Kárpátok bércei, lent meg, ott a csizmaféle alatt a kék Adria ... * Nekik szerkesztik az Én Üjságom-at, a Jó Pajtást, meg Fargo bácsi Kis Lapját. Az övék az Apró emberek könyve, Pósa bácsi arany ábécéje, Benedek Elek sok- kötetes Magyar mese- és mondavilága. Nekik írja Sebők Zsigmond Mackó Múki kalandjait, s Dörmögő Dömötör és a tányértalpú bocsok, Zebulon és Dorka, mind érettük látogatnak Budapestre a messzi Retyezát hegységből, hogy meggyűljék bajuk a szigorú konstáblerrel, meg a lánohídi helypénzszedőkkel. Az iskolában tanulják az ábécét, kézzel mutogatva, a óét hívogatóan behajlított mutatóujjal: cic!... ci-ca ... cö . .. Akombákokat rajzolnak a palatáblára, a sorokat ujjúkkal kísérve olvasnak a könyvből, kórusban: ba-ba ... al-ma ... ma-ma ... Aztán tollszárat kapnak, a pedellus bácsi megtölti tintával az iskolapadba süllyesztett kalamárist, telepacázzák a sűrűn vonalkázott füzeteket, és verseket tanulnak a beszéd- és értelem-gyakorlatokon: „Nem tudom én, melyik volt szebb, Melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Az-e, aki foedöntötte Keleten a nagy érokaput? ...” Biflázzák a „Kis katekizmust”, tudják már, hogy „az angyalok lelkek, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs”, és azt is, hogy „avégett vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, szeressük, neki szolgáljunk, és ez által üdvözöljünk.” Megtanulják a Himnusz, a Szózat első vensszakait, a Tíz- parancsolatot és az Anyaszentegyház öt parancsolatát. Fehérbe öltöznek az első áldozáshoz, madarak és fák napján a tanító bácsikkal és nénikkel kivonulnak a természetbe, énekelve: „Keljetek föl, kis álmosok, a nap is fölkelt1...” Március 15-én az igazgató bácsi beszédet mond és valamelyik nagyfiú elszavalja a Talpra magyart; a király születésnapja, augusztus 18-a, a vakációra esik, de azért tanulják a köszöntő verset: Ha nincs Ferenc József — Deák Ferenc terve Eszmék lomtárában ábrándul heverne; Ha nincs Ferenc József — Magyatriarszág sincsen, Nyögnénk hányó fajként, s lázongnánk bilincsen . .. De október 6-án beszél az igazgató bácsi, és megint előáll a legjobb szavaló: Míg áll Világos, s Arad gyászterét Magyar szó hív zenéje tölti be, . Áldott lesz, áldott itt és szerteszét, Áldott a tizenhárom szent neve! Amikor elkezdik tanulni a földrajzot, az osztályterem falán még ott függ a Magyar Királyság mellett a monarchia másik felének mappája is. Előbb, persze megtanulják, hogy „hazánkat széles karéjban az Északnyugati-, Északkeleti-, Délkeleti Kárpátok övezi”, s azt is, hogy legmagasabb pontja a 2663 méter magas Gerlaohfalvi csúcs, s hogy valamennyi folyónk „e honban születik és hal 819
