Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 1. szám - Bakay Kornél: Fettich Nándor emlékére

BAKAY KORNÉL

Fettich Nándor emlékére

80 esztendős lenne most. Születésnapja csaknem egybeesik századunk küszöbével. 1900. január 7-én látta meg a napvilágot a Vas megyei Acsádon. Édesapja, Fettich László postamester volt, a családi hagyomány szerint bajor bevándorlók leszármazottja, édesanyja Révy — korábban Haffner — Emma, tehát ugyancsak német család sarja. Mindezek ellenére a Fettidh-család egészen elmagyarosodott, a szülői 'házban német szó nemigen hangzottéi. Azacsádi postamesternek négy fia született: György, Nándor, László és Ferenc. A legkisebb fiú 14 évesen szívburokgyulladásban meghalt, a kalandokra vágyó László katona lett és elhagyta Magyarországot, az elsőszülött György jónevű orvosként gyógyított Budapesten 1958-ig, amikor is Kanadába költözött. Csak Fettich Nándor, az Európa-szerte ismert régész, a több mint 80 könyvet és tanulmányt hátrahagyó kitűnő tudós ragaszkodott tíz körömmel a hazai földhöz. Példátlan viszontagságokkal teli életének legválságosabb pillanataiban sem fordult meg a fejében az, hogy elhagyja hazáját.

Serdülő gyermekéveit Szombathelyen töltötte, ahová hamarosan beköltözött az egész család. Hét esztendeig a szombathelyi premontrei gimnázium tanulója volt, és bár felnőtt fejjel „hét keserves esztendőnek” nevezte gimnazista éveit, szeretett tanulni. Szülőföldjéhez élete végéig ragaszkodott, mégis öröm töltötte el, amikor 1916- ban Budapestre kerülhetett. Nem is hagyta el a fővárost többé, 55 éven keresztül. 1917. május 31-én a budapesti kegyesrendi (piarista) főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgákat, magyarból, latinból, történelemből és fizikából jeles, matematikából jó eredménnyel. Kiemelkedő képességei ellenére sem volt színjeles diák. Németből, görögből, hit- és erkölcstanból ugyancsak jelest kapott, természetrajzból azonban csak jót, földrajzból és geometriából meg éppenséggel elégségesre osztályozták. Kitűnő tanári kar állította ki az érettségi bizonyítványát. Friedrich Endre latin tanár, Miskolczy István történelem tanár, Sík Sándor magyar irodalom, Hatvani Eduárd matematika tanár, „... jelesen megfelelvén, őt főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk”. így válhatott 1917. október 13-án a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudomány- egyetem (ma ELTE) bölcsészkarának rendes hallgatójává. Kilenc féléven át szívta magába a tudományt. 1917—1922 között 97 tárgyat hallgatott a magyar humán tudományok legjobbjaitól. Tanára volt Marczali Henrik, Riedl Frigyes, Négyessy László, Fe- jérpataky László, Angyal Dávid, Kuzsinszky Bálint, Hekler Antal, Domanovszy Sándor, Ballag! Aladár, Áldássy Antal, Fináczy Ernő, Némethy Géza, Pauler Ákos és Timon Ákos. Oklevele 1922. január 5-én kelt és két hét múlva már ledoktorált régészetből, ókori történetből és latinból, mégpedig summa cum laude.

Az 1920-as évek súlyos gazdasági helyzete nem egy fiatal diplomást lökött a mun- kanéliküliek népes táborába. A ragyogó képességű Fettich Nándor azonban a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium elnökének 4938/1923-as számú kinevezésével 1923. szeptember 7-én a Magyar Nemzeti Múzeum szakdíjnoka lett. Ettől a naptól Fettich Nándor szinte összeforrt a Nemzeti Múzeummal. 26 éven keresztül élete legfőbb gond55