Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 1. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VII. "Stádium"

bontakozik ki Magyarországon. Adataik nincsenek, nem lehetnek, ezért aztán egy általános feltételezésre alapoznak: Eddig még mindenütt így történt, ahol a demokrácia erői ily általánosan és határozottan léptek föl, sőt így volt ez nálunk is 1793—95-ben — miért lenne most másként?... József nádor, ki feltétlen loyalitása mellett is a magyar társadalmi, gazdasági haladás híve és előmozdítója, nyugtalanul szemléleti a jeleket, s egy 1835 decembervégi tanácskozáson finoman Széchenyiék tudomására hozza: Bécs minden nyomozás ellenére sem tud rájönni, hogy 1. miként állnak egymással kapcsolatban a kaszinók, 2. hogyan alakul ki oly gyorsan az egyes kérdésekben újra meg újra az egységes országos álláspont?... „Minő nyomorúság!” — fűzi a hírhez naplójában István gróf, mert tudja, hiába tárnák föl a valóságot, hogy tudniillik az egység a magyarság egységes óhaja és cselekvő akarata alapján alakult ki, az udvar nem hinne nekik. Nem, mert a hatalom példát akar statuálni. Ez látszik abból is, hogy néhány héttel a diéta bezárása (36. V. 2.) után elfogatóparancsot adnak ki több jeles, haladószellemű fiatal ellen.

Az ország gyűlése mindig is jelentős esemény volt a nemzet életében, s egyúttal jó alkalom a társasági életre. A követek, főrendek, főpapok, miniszterek mellett ezért találjuk ott a feleségeket, sőt azon fiatalokat, kik szórakozni, időt mulatni akarnak Széchenyi a 25/27-es diéta idején ezek közül gyűjti az első kaszinó tagjait. Főúri fiatalokon kívül azonban mindig jelen voltak középrendű, vagy éppen nem nemesi származású ifjak, részint a főrendek és követek segédeként, részint pedig ügyvédek, ügyvédjelöltek, akik a diétái csatározásokból tanulni akartak... Széchenyi 1826-ban még arról panaszkodik naplójának, hogy összegyűjtött két tucat olyan sületlen ifjút, kiknek fogalmuk sincs alkotmányról, haladásról, liberális eszmékről. Nos, 1832-ben egészen más fiatal gárda gyülekezik 'Pozsonyban. Ezek már olvasottak, képzettek, idegen nyelveket ismerők. Sokan csak azért tanultak meg franciául, hogy olvashassák az encifclapédistákat, a forradalmár írókat. És a hosszú diéta idején többszázan vannak a karzaton, este a kávéházakban, a fogadásokon — ám a fontosabb napirendek tárgyalásakor másfél-kétezren is Pozsonyba gyülekeznek. S közöttük találjuk azokat, akik majd jeles szerepet játszanak a negyvenes években; említsem csak itt Szemere Bertalant, Vukovics Sebőt, Pulszky Ferencet vagy Pázmándy Dénest — s természetesen Kossuth Lajost.

A fiatalok legradikálisabb és a nemzeti szabadságeszmék iránt legrajongóbb része Társalkodási Egyesületet alapított, melynek célja: „az emberi jogok kiterjesztése”. Nem beszélte,, — szándékkal — demokráciáról, forradalomról, respublikáról, s szabályaikat nem is fektették le, csupán leveleikből, beszédeikből s főként Pulszky Ferenc emlékirataiból lehet azokat összeszedni. Nem szervezkedtek semmire, nem készültek akciókra, s ezt annál inkább sem tehették, mert sohasem tartottak zárt összejöveteleket. Hanem megünnepelték a haladó személyiségeket, tapsoltak a reform- felszólalásokat s lehurrogták a reakciósokat, segítettek Kossuthnak a Tudósítások készítésében és másolásában. Mikor pedig 34-ben a kolozsvári diéta nyitása közeledett, levelet küldtek az erdélyi fiatalokhoz, Bocskayra, Bethlen Gáborra és II. Rákóczi Ferencre hivatkozva... E fiatalság vezére kétségkívül a bihari köznemes-fi, Lovassy László volt. Öt tartóztatják le elsőnek. Am rajta kívül már csak hármat tudnak elfogni: öccsét, Ferencet, Tormássy Jánost és egy Lapsánszky nevű egyént, kiről majd bebizonyosodik, hogy ő volt a beszervezett provokátor. Ö javasolt többször olyan merész akciókat, miket a józan többség elutasított. Az ítélet után hamarosan kiengedik, a birodalmi kancellárián tölt be bizalmi állást, de mikor ezt a magyarok fölfedezik, onnan is eltűnik s külügyi szolgálatra osztják be.

Csak négyőjüket tartóztatják le, mert a többiek elbújtak, külföldre távoztak, s akkor jöttek elő, mikor a hullámok már elültek... A perbefogott négy fiatal ellen a vád: összeesküvésre alapozott felségsértés. Vádpontok: Tagjai voltak a Társalkodási Egyesületnek. Lengyel menekülteket segítettek. Lovassy László egy emlékkönyvbe (!!) neve mellé azt írta: republicanus. Fáklyászenéket adtak és beszédeket tartottak. Lovassy László egy magánlevélben (!) a népfelség elvének terjedéséről írt. Ugyancsak ő a Bars megyei követválasztáson a kormány ellen izgatott, — Ha nem tudnánk a szakértő kortársaktól és a történészektől, bizony magunktól is megálla46