Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 1. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VII. "Stádium"
rülötte olyan nagy räpirat-irodalom. — Az 1830 szeptember nyolcadikén Pozsonyban gyülekező rendek viszont felismerték, mekkora a veszélye annak, ha a hatalom továbbra is elszigeteli őket a külföldi nyilvánosságtól és a belföldi közvéleménytől. Ezért határoznak úgy már az első napokban, hogy az ülésekről rendszeres tudósítást kell kiadni. S noha a diéták sohasem ismerték el az osztrák sajtótörvények honi legalitását, a nyomdásznak mégis meghagyták, hogy szerezze meg az engedélyt, „melly illetén esetekre uziusban van”. A kormány azonban ezt végig a három hónap alatt nem adta ki. Nagyobb ellentét bontakozott ki abban a vitában, hogy az ifjú király milyen szövegű hitlevelet írjon alá a koronázás előtt. József nádor az 1792-est ajánlotta, amit II. Lipót fogadott el annakidején. Az alsóházi többség azonban ebbe nem ment bele. Főbb ellenjavaslataik röviden: A miniszterek az ország gyűlésének felelősek legyenek, mi régtől is a nemzet joga. Az egyenes adókhoz hasonlóan — a só ára például — a közvetetteket is az országgyűlés határozza meg. Papírpénz helyett éropénz. Galicia az országba kebeleztessék, hiszen a magyar korona nevében vette birtokba Bécs Lengyelország második felosztása idején. Az új király az országban lakjék... Ezt a szöveget azonban a felsőház nagyon nagy többségű szavazással megvétózta (Széchenyi a többség között volt, Wesselényii nem), úgy hogy V. Ferdinánd végülis az 1792-es hitlevél szövegét írta alá szeptember 28-án. A második ütközési lehetőség az újoncozás megszavazása volt. Az ellenzék követelései: önálló magyar hadsereg, mely a királyra és az alkotmányra esküszik föl. Katonai akadémia. Az ezredeknél a magyar legyen a vezénylés nyelve. A magyarok is haladjanak fölfelé a ranglétrán. (Wesselényi a felsöházban mindegyik pont mellett volt. Széchenyi az elsőnél hallgatott, a többit pártolta.) A feliratból végül kimaradt az első kettő; a király viszont válaszában figyelmen kívül hagyta a második kettőt — s ekkor az alsótábla is elállt ezektől. A csonka diéta vívmányai végülis így összegezhetőek: Elvben újra elfogadtatták az udvarral, hogy a rendeknek joguk van a koronázási hitlevél megváltoztatására. A király leiratában elismerte: a jövőben indokolnia kell, hogy mire kéri az újonclétszámot. A felsőtábla beleegyezett, hogy ezután a két ház közötti üzenetek magyar nyelven Íródjanak. Sikerült rávenni a horvát rendeket, hogy a protestánsok, bizonyos feltételek mellett, ott is birtokjogot kapjanak. — összesen se sok, noha, tudjuk, a reformjavaslatokat elő sem vették... A két barát beszélget az elért eredményekről, s Széchenyinek az a véleménye, hogy a honatyák felkészültsége siralmas — mire Wesselényi azzal vág vissza, hogy a Hitel írója miért nem mutatja meg a követendő utat!... Széchenyi akkor erre nem hajlik, s csak jó fél év múlva kezd bele a könyvbe. Igen, mert közben újabb benyomások, újabb események: A diétáról hazatérő követeket — a korábbi szokásai ellentétben — most a megyei közgyűlések részletesen beszámoltatják, sőt, számonkérik, hogy a követ menynyiben tartotta magát az utasításokhoz, s ha eltért azoktól, miért, s hogyan?! Széchenyi, aki most lesz a Pest mégyei választmány tagja, azt veszi észre, hogy ezeken a közgyűléseken nemcsak a résztvevők, hanem még a diétái követek is értelmesebbek, tartalmasabbak és higgadtabbak, mint Pozsonyban, ahol — a hatalom színe előtt — rendszerint egymás tüzelik föl- a frázisokra, nehogy gyáváknak látszanak! Ám nem egyedül pesti tapasztalatai vannak: egymás után keresik föl a megyék küldöttei a Du- nátúlról, Alföldről, Felvidékről, Erdélyből. Táblabírának választják, aranytollat küldenek neki, s biztatják, hogy újabb munkában mutassa meg a konkrét tennivalókat. Legnagyobb ösztönző mégis, miikor észreveszi, hogy minden helyeslők és lelkesedő'k között mégiscsak a műveltebb, képzettebb fiatal korosztályok értik őt legjobban. A Stádium írására ösztönzjk egyéb események is, nevezetesen a lengyel felkelés itthoni hatásai. A testvémemzet iránti szolidaritás már a csonka diétán megnyilvánult. Ez aztán 31-ben, a lengyelek győztes csatái — Grohov, Osztrolenka, Dernke—Wielki, Iganie — után szélesedik mozgalommá. Országos gyűjtések indulnak: pénz, fegyver, élelmiszer, gyógyszer, kötszer, ruha, ló. Bécs azonban szeretne szigorúan semleges maradni 36
