Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 5. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere X. "Értelmi súly és erkölcsi felelősség"

többségét. S ezt többször megvalósíthatónak is látja, utoljára a ЭЭ/40-es diéta végén — ám éppen a pántaiapításra tett ikonikrét lépései mutatják meg, ihogy az eszmeteremtés ben és a gazdasági építőmunká'ban legnagyobb magyar mennyire nem volt otthon a politikai szervezésben, taktikában, az erőviszonyok fölmérésében és kihasználásában. Deák többször is tárgyal vele még 43-ban is, de a politikai erőtereket mindig zseniálisan kiszámító zalai bölcs végül is arra jut, hogy nem szabad az ellenzék egységét megbontani, mert ez egyrészt a kormány manőverezési lehetőségeit fokozza, másrészt a magukra maradt szélsőradikálisofcat elkeseredett lépésekre sarkallja; arról már nem is beszélve, hogy a negyvenes években a közéletnek ha nem is a többsége, de mindenesetre a leghatározottabb 'és leghamgosabb része Kossuthot követte tűzön- vizén át.

Ezt helyesen látja Deák Ferenc; azt viszont csak utólag lehet kiértékelni, hogy mikor egy társadalom a felaszmélés, a felemelkedés állapotában van, akkor nem a fontolgatás 'és taktikázás, hanem a határozott kiállás maradhat csalk bent az események fővonalában. Ezit már nem látta sem Deák, sem Eötvös, nem értette Batthyány Lajos sem. Széchenyi pontosan érzékeli, de ő megállítani akarja, hanem egyre rémültebben látja, hogy képtelen rá. Levél Kovács Lajosnak 1846-ban: „Igazi gyermekek vagyunk: vagy ujjat húzvai, vagy a Holdban. Én ez esetre, a magunk okozta bajira még nem találtam gyógyszert.” Persze hogy nem, hisz ennek Kossuth Lajos a zseniális ímeg- sejtebőjie és mestere, s ebben a folyamaiban ia többi vezető egyéniség csak motiváló szerepet játszhatott mellette, — Az ő útját, történelmi szerepét Dessewftfy Aurél ismerte föl és határozta meg X. Y. Z. című könyvében: ha elkövetkezik egy nagy, átfogó európai forradalom, Kossuth igazolva desz. Ha nem, csődbe vezeti híveit, és egyéni tragédia vár rá... Mi azonban egyelőre maradjunk a centristáknál,

Eötvös József, Szalay László, Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Treíort Ágoston, Lukács Móric és a többiek, a Kossuth után következő nemzedék azon tagjai, kik nem Lamartine s nem a szabadságharc naponta lelkes eszimekőrében élnek, gondolkodnak, hanem higgadt számítással, nagy tudással, gondos körültekintéssel dolgozzák ki -egy alkotmányos, parlamen'tális társadalom szerkezetét, működési elveit: A nemesi előjogok megszüntetése. Népképviselőt. A megyék önállóságának csökkentése a nemzeti központi hatalom javára. A parlamentnek 'és a királynak felelős minisztérium. Esküdtszék, szabad sajtó, egyesülési jog; népművelés. A társadalom stabilitása a parlament által hozott törvényekben legyen. Mint realitással számolnak azzal, hogy Magyarország az előbb-utóbb egyetlen állaimban egyesülő németség érdekövezetében van, ezért kellene — az egyenjogúság alapján — szorosra fűzni kapcsolatainkat az osztrákokkal és a csehekkel, mert (a Hagymámat túlsúly, illetve a pánszláv veszély ellensúlyozásaként) azok is szívesen fognak majd kezet egy gazdaságilag erős, társadalmi berendezésére nézvést modern magyarsággal. — Széchenyi egy ízben adott gyakorlati programot, a Stádiiumiban, de sohasem dolgozta ki a társadalom működésének, a modem állaim berendezésének a szerkezetét, mert szerinte ez a távoli nemzedékek feladata lesz. Eötivösék úgy látják, hogy a munkát máris el kell kezdeni — s ezzel már jellemeztem is a Széchenyivel fennálló nézetkülönbségeiket. Am szembekerültek a hatalommal 'és a fontolva haladókkal isi, ment az előbbi a három nemzet szövetségének paritásos alapját, az utóbbiak pedig a belső társadalmi program radikalizmusát kifogásolták. Pedig ez az a konkrét, kerek egésszé kidolgozott gyakorlati program, mely Széchenyi eszméiből veszi eredetét, s amelyiket a hatalom (nem változatlanul) csak 1867-ben, Kossuth viszont már negyvennyolc tavaszán elfogad — ekkor azonban, az új diétára készülvén, még több pontom harcban áll a centristáikkal.

Kossuth Lajos majd csak az 'emigrációban fejti tó elvi rendszerét, társadalimi- poliitifcai programját, ám koncepciójának sarokpontjai már a negyvenes években készen álltak, s ha valaki, ő meg (tudta védeni a saját nézeteit. A eentristäkkail a vita főként a vármegyék szerepe (körül forog. Kossuth szerint azok jogait semmiképpen sem szabad nyirbálni, mert működésüknek köszönhetjük, hogy fentmaradtunk a nehéz századokban, s a jövőben is rájuk támaszkodhatunk, ha úgy fordul a sora. S hogy Eötvösök — programjuk feladása nélkül — végül is egyetértenek ebiben, annak oka, hogy a hatalom 1846-ban új (támadásba lendül.

A kormány 1845-ben kidolgozza azt az építésben kezdeményező programot, ame415