Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 5. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere X. "Értelmi súly és erkölcsi felelősség"

lyik eladdig mindig hiányzott a részükről, mióta Magyarország megválasztotta az első Habsburg, királyt. A program részleteit látni fogjuk az 1847-es királyi leiratból, itt összegezzük csak az új jelszóval: alkotmány, nemzeti lét, reform... Hiszen ugyanezt akarja ebben az időben mindenki más is, a fiatal Petőfi Sándortól Kossuthon, Deákon, Eötvösön, Széchenyin keresztül Dessewífy Emilig, a fontolva haladók vezéréig! Mi hát az új összeütközés oka?

Mindenekelőtt az, hogy Becs jelentős politikai erőt gyűjt, mikor a negyvenhatos galíciai nemesi felkelést a fellázított parasztokkal vereti le véresen. Metternich Széchenyihez: Így fog járni minden magyar lázadó is! Saját népük «veri agyon önöket !... A figyelmeztetés brutális, s hozzá kell adnunk, hogy a galíciai példa után itthon már nem egyedül Széchenyi víziója volt a reform ilyen megsemmisítésének lehetősége. Ráadásul a 'hatalom semmilyen kétséget sem hagyott afelől, hogy meghirdetett programját a radikálisok, de ha kell, a fontolva haladók nélkül fogja megvalósítani. — Metternich levele József nádorhoz 1846-ban: Évszázadok óta két elem áll egymással harcban.: ‘a magyar alkotmányos és az osztrák kényuralimi. Hungária megállapodott, tehát folyamatosan lemaradó ország, ódon alkotmánnyal. „Itt segélyre van szükség! És honnan jöjjön az? Ha felülről nem jő, úgy az országnak csak egy út marad nyitva: a szociális forradalom.” Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a hatalom végre szilárd kormánytöbbségre tegyen szert a diétán, de ;ne megvesztegetésekkel és elvtelen csábításokkal, hanem határozott, építő programmal!... Józsiéi válasza: egyetért. Gyakorlati észrevételei: a király ezentúl ne javaslatokkal álljon elő, hanem adatokkal alátámasztott törvénytervezetekkel. Ezeket előzőleg az országot jól ismerő és értő bizottságok dolgozzák ki. Szükséges az is, hogy a király a diéta megnyitása előtt több gyakorlati lépést tegyen. — Szép levélváltás két olyan ember között, akik bár mindig a Habsburgok érdékeit tartották szem előtt, de úgy különben nem utálták a magyarságot, mint tették azt Kolowrath, Kübeck, Sedlnitzky. — A király pedig, mintha csak megfogadná a nádor javaslatát, gyorsan lép. A már korábban létrehozott Közlekedési osztály után még két jeles intézkedés: ipartanoda létesítése Pesten, és a népiskolák szaporítása az országban.

Tíz évvel ezelőtt a közélet minden árnyalata meg lett volna elégedve. Most azonban már kevés volt. Sőt: botránykő. Mert: miért semmisítette meg a király három diétán keresztül az ilyen javaslatokat?! Hogy most ő gyakorolhasson kegyet!?... Vagyis, a helyzet hajszálra olyan, minit az 1790/01-es diéta alkalmával: Ki lépjen? — Az öreg József nádor rezignáltan bólint: Hol vannak imár azok az idők, mikor ő az ilyen felzúdulások alkalmával tárgyalt 16.—20 nemzeti érzelmű vezetővel, s a göcsörtök elsimultak! A valaha oly hajlékony, de mostanra meglehetősen elimerevedeitt Matter r nich dühös: egy társaságiban állva hagyja Széchenyit, negyedórán keresztül leckézteti mint szaros gyereket, majd egy kézlegyintéssel bocsájtja el. Kolowrath, Sedlnitzky pedig szabad kezeit kapnak, így aztán mihamar új intézkedéseik futnak ki Bécsből: leváltják a nem eléggé erélyes főispánokat, de akik megmaradnak, azok többsége mellé is adminisztrátorokat neveznek ki. Ha egy megyei közgyűlésen ellenzéki többség alakul, katonaság jelenik meg a vármegyeháza előtt, s a főispán vagy adminisztrátor bezárja az ülést, megsemmisíti a jegyzőkönyvet. — Vagyis, előkerülnek a régi módszerek, de ezen felül isi, minden eddiginél általánosabb a megvesztiegetéses kortes- hadjárat, mindkét részről.

Miikor megtudjál, hogy Kossuth követ lesz, Széchenyi is jelölteti magát az alsóházba. Világosan jelzi ez, hogy a harc fő színtere végképpen ide helyeződött át. Am hogy egy ilyen nyílt és .közvetlen küzdelemre vállalkozik, ahhoz a tavaly lezajlott tiszántúli útja ad neki erőt. Mert itt, a „kuruc főfészekben” győzik meg arról, hogy a népre nem vesztette el befolyását. Mindenütt tömegek várják, s vivátozzák — noha gyakran a radikális vezetők nevével együtt. Ebből következtet arra, hogy a nép egységet szeretne, s ennek akadályai éppen ők, a nemzeti mozgalom vezetői!... 1846 augusztus 3-án Debrecenben, a Tiszaivölgyi Ármentesítő Társulat területi szervezetének alákudó ülésén aztán alkalma is nyílik kifejteni politikai taktikáját: Egyes helyi radikálisok nehezményezik, hogy miért ad pénzt a „mimöt” a Tisza szabályozására, s ezt miért a kormányhivatalt elvállalt Széchenyi propagálja. István gróf egyre sá- padtabb, majd hirtelen kirúgja maga alól a széket, s föláll:

416