Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 5. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere X. "Értelmi súly és erkölcsi felelősség"
KUNSZABÓ FERENC Széchenyi István eszmerendszere X. „ÉRTELMI SÜLY ÉS ERKÖLCSI FELELŐSSÉG” „Itt van ideje egy új rendszernek megvetni alapját. Puszta szembenállással (tagadással) nem boldogulunk. Itt alkotni, teremteni kell.” (Széchenyi I.) A kormány az 1843/44-es diéta idején hosszú huzavona után megtagadta a vámokra, vámjöved elemekre vonatkozó adatok kiszolgáltatását, s ezzel megakadá;! у ózta, hogy az ország gyűlése ebben az elsődleges fontosságú témában törvényeket alkosson. Bécsben eat számították a legjobb sakkhúzásmak, mert ugye, az Alkotmányt sem sértették meg, hiszen a vám és vámjövedelem a magyar király kizárólagos hatáskörébe tartozik — mihamar kiderült azonban, hogy ez volt a legnagyobb baklövésük. Tudniillik, az alsótábla, az ellenzék indítványára, határozatot hozott: elítélik ezt az eljárást, és elmarasztalják miatta őfelsége kormányát; ugyanakkor, Kossuth Pestről érkező javaslata alapján, azt tanácsolják a nemzetnek, hogy mivel nincs mód a magyar ipar és kereskedelem törvényi védésére, mindenki saját küszöbe előtt állítsa föl a vám- sorompót, azaz, csak magyar árut vásároljunk. A határozatból nem csinálnak feliratot, még a főrendeknek sem küldik át, hanem jegyzőkönyvbe foglalják. Ez 17И óta példa nélküli a magyar törvényhozásban. Párizsban 1789-ben történt ilyen, nem sokkal a forradalom előtt... Bécsben ekkor veszik újólag fontolóra a rendkívüli állapot kimondását, tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatás megtagadását még a fontolva haladók nagy többsége is elítélte, végül is nem mernék a nemzeti egységgel szembeszállni — az alsótábla felhívása nyomán viszont a Reformkor legnagyobb társadalmi mozgalma fejlődik ki. Megyénként, városonként, sőt itt-ott falovanként alakulnak meg a védegyleti bizottságok. Létrejön az országos védnökség. Mindenki tag lehet, aki évi 6 krajcárt lefizet s megfogadja, hogy hat évig csak magyar iparcikket vásárol. A lelkesedés végigsöpör az országon: felvonulásók, hazafias tüntetések, beszédek, viták, határozatok; állandó a véleménycsere az egyes bizottságok között; rögtönzött kiállítások, bemutatók. És amit az 1700/911 -es diéta a követek részére hozott határozatba (a magyar ruha), az most a társadalom minden rétegében elterjed: nemzeti viseletét kezd hordani nemcsak a nemes, hanem a módosabb paraszt, a gyorskocsi®, az iparos, a hono- rácior, pártállásra való tekintet nélkül. A Védegylet taglétszáma fél év alatt nyolcvanezerre megy föl. Ez már olyan, szervezett, irányított tömegmozgalom, mely nemcsak a rendiség határait törte át azzal, hogy a főnemes és pór egyenrangú volt benne, hanem a nőket is egyenrangú félként fogadta! A rendőrminisztériuim pótköltségvetést kér, hogy az ügynökök számát növelhesse és fizetésüket fölemelje, az ágensek pedig buzgón írják a jelentéseket, mert az ellenzék vezérei nagy beszédeket mondanak. Metternich memorandumai ettől az időtől kezdve követelőék: cselekvő (kormánypolitika kell. Az osztrák és cseh gyárosok, kereskedők suttyomban magyar védjeggyel látják el áruikat, s nemcsak az ide küldendőket, hanem az otthoniakat is, miért különösen Bécsben, Alsó- 'és Felsőausztriában, Galíciában sokan rokonszenveznek rnioz- galmunkkall. — Az osztrák és cseh áruk bojkottja, a magyar ipar favorizálása a legrosszabbkor jön a gyárosok és az államháztartás számára: Európában éppen ekkoriban kezdenek eladhatatlanná válni az iparcikkek, s ennek csak egyik oka a túltermelés, a másik, a nagyobb, hogy az ismétlődő rossz mezőgazdasági évek csökkentik 413
