Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 80 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ - Kocsis Rózsa: Égető Eszter "dallama" (tanulmány)
tő Némethet elsősorban a népi mozgalom sodrában élne lendült vidéki értelmiség múltja és jövője foglalkoztatta; mit hozott magával a múltból, mit őrzött meg értékeiből és mit képes átadni 'belőle a jövőnek. Csomorkányi őrültség: „álom az élet ellen’” * A regény harmadik részében, mint a szonáta reprizében, újból lejátszódik az expozíció úgy, hogy valamennyi téma az alaphangnemben csendül fel. Egyes szonátaformákban a feldolgozás és a rapriz megnövekszik. Beethoven szimfóniáiban a kóda olyan annyira felduzzad, hogy szinte második feldolgozási résznek tekinthető. Hasonló igény munkál a regény „Tanyai intemétussal” kezdődő harmadik részében is. Égető Eszter története ugyanis az említett fejezettől kezdve ugyancsak kitágul, és anyagát tekintve erősen megduzzad. Egyrészt betölti Eszter lényének harmónia kereső dallama, másrészt az ellene feszülő őrültségek disszonanciája; „A lajosfalvi esték merültek fel benne, amikor úgy érezte, az egész ház belőle nőtt ki, aztán a délibáb Csomorkány, az apja javaslataiban, majd mintegy Szilágyi mondása: a „kis kör”, s az egész mögött a Mozart-szonáta; amelyet Décsi Feri játszott a gyerakzsúron. De az összefüggést mindezek közt a dolgok közt („álom az élet ellen”) az 6 agya gyenge volt megragadni.” Eszter az apja majd a fia mellett betekintést nyer és a maga módján részt is vesz a város sajátos szellemi életében. Ennek kapcsán Németh László a vidéki népi mozgalom dokumentum értékűnek is felfogható regényszerű rajzát adja. A személyes élményből táplálkozó anyag erősen megduzzaszt ja a harmadik részt, és a „dokumen- tum”~regény benyomását is kelti. Az asszony jóindulatú szemszögén és megértő értékelésén keresztül kibontakozik előttünk a 30-as, 40-as évekbeli vidéki értelmiség széles körképe. Gondolkodás- módjuk a szegényparasztság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásuk vetületében mutatkozik meg, de képet kapunk a kor többi súlyos problémájáról is; a háború, a hit- lerizmus, gandihizmus, a német megszállás, a zsidóüldözés majd a születő új korszakról alkotott véleményükről is. E problémák kapcsán feltárul sajátos gondolkodásmódjuk, különös természetük, amelyik a jobbak esetében szép és emberséges álmot termel az olyan valóság ellen, amelyik eltorzítja az álmot és torz különccé nyomorítja a szépet álmodó embert. Mert mi az őrültségük? Kelet-európai betegség: eltorzult vágyálom a torz élet ellen. „Csomorkány őrültjei” — mondja Németh Az író és modelljei-ben —, voltaképp abban a betegségben szenvedtek, amiben Turgenyev, Dosztojevszkij, Csehov hősei: a „nyugati gondolkodás nem forrt össze bennük a szármata lélekkel”. Ez az európai műveltséggel rendelkező értelmiség a félfeudalizmus viszonyai közé falazva és a szándékától eltérő történelmi helyzetbe, a hitleri háború tragédiájába szorítva, képtelen volt megvalósítani önmagát. Ha hű maradt saját leikéhez és népéhez, a torz helyzetben maga is óhatatlanul eltorzult. Nemhogy XX. századi szinten; de még emberileg sem volt képes kibontakozni. Mert ahogy a szellemi tekintetben gyengébb képességű idősebb Máté József mondja: „A kisüzem az államok közt is életképtelen.” „De valahogy most is húznunk kell tovább az életet— makacskodott Guláesi. — A családod, a nemzeted nevében nem mondhatsz le az életről. — De a szabadságról sem —”. A regény a kelet-európaiságtól sújtott, kis népiség problémáját érinti, e földrész embere számára keresi a létének tartalmat adó életformát és megvalósulási lehetőséget. Ez a népiek programjától érintett értelmiség a 30-as években az elnyomott nép felé keres kiutat. Érdeklődésének központjába a néprajzot, a földkérdést, a szegényparasztság sorsának a problémáját állítja. Németh Lászlót indulásától foglalkoztatta a Kelet és a Nyugat határán élő kis magyarság történelmi lehetősége és szellemi hovatartozása. Erre keresett választ a regény életanyag és szellemi probléma tekintetében túlburjánzó utolsó részében is. A kelet-európaiság problémáját beépítette tehát ebbe a legenda-típusú és tanító célzatú regénybe is. A tanítói igény az említett témára is vonatkozott. A félfeudális 379
