Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)

*j egyöntetűen j-vé fejlődött a törökben. S ezen az alapon feltételezi, hogy a magyar nyár egy őstörök nar-foól ered. Ezzel valójában M. Räsänen „Spuren voni al- taischen ami. n in den türkischen Lehnwörtern im Ungarischen" című közleményében felvetett gondolatot fejtette ki (Ung Jb. XIX/1939.). Räsänen megfigyelése szerint a magyar nyelv több török jövevényszavában a török j-nek megfelelő szokásos gy kezdő helyett ny található. S ez igazolja, hogy a magyar nyelvre gyakorolt bolgár- török hatást még régibb időre lehet visszavinni, mint azt általában szokták. S hangsúlyozza, hogy határozottan bolgár-török jövevényszavakra gondol, mert az ny kezdetű szavak különben ugyanolyan hangtani sajátságokat mutatnak (r l) mint a többi bolgár-török szó.

ligeti Lajos Räsänen ötletét vizsgálva megállapította, hogy „a szókezdő ny nem illeszthető bele abba a képbe, amelyet az úgynevezett bolgár-török nyelv történetéről a rendelkezésünkre álló források alapján felvázolhatunk magunknak; ezzel a szókezdővel legfeljebb a török nyelv történetének legősibb szakaszában, az őstörökben, esetleg a pretörökben számolhatunk”.

Bárczi Géza Török jövevényszavaink legrégibb rétegének kérdéséhez (I. OK. II. .317—50) akadémiai előadásában megerősítette Ligeti Lajos feltevését. Megállapította, hogy „ez a legrégibb, egyelőre mindössze öt szóból álló réteg (nyár, nyak, homok, harang és végül az ér ige) az Urál vidéki őshaza korszakában, nagyjában az i. e. X. és az i. sz. V. század közti időszakban kerülhetett nyelvünkbe”.

Gombocz Zoltán viszont azt mutatta ki, hogy az érintkezés hatása „leginkább a halászat, vadászat, tehát a kezdetlegesebb műveltségi fokon álló nép foglalkozásai- na műszavain látszik meg.” S ez is korai korszakra utal.

Martti Räsänen vetette föl, hogy már az ótörökben vannak obi-ugor (vogul és osztják) jövevényszavak, említi a következő összeállítást: ujgur tyt, őstörök tyt ,vörösfenyő’ < vogul tyt ,cédrus’, osztják texőt stb. M Räsänen utal a mané szóra, mely a lönj ukuk-föli ratokban a nemzetiségek jegyzékén szerepel, s melyben Rams- tedt a vogulok saját nyelvi elnevezését (mánsi) vélte fölfedezni. E név ákkor már (a VIII. században) persze nem vonatkozhatott az egész ugorságra, csak az obi-ugor- ságra, de a magyar népnév előtagja, a magy- is szoros genetikai kapcsolatban van vele.

Nincs tehát elvi akadálya annak, hogy a bolgár-török kapcsolatok kezdetét az i. e. V. századnál korábbra, vagyis az ugor korra (i. e. 2000—500) tegyük. Ezt hangtani és etimológiai bizonyítékaink is megerősítik.

Az őstörök szókezdő j-nek 0, gy, sz a magyar megfelelései. A háromféle magyar fejlődmény érthetővé válik, ha időbeli különbségek tükröződéseinek fogjuk fel őket. Azt a két magyar szót (ír, iró), melyekben őstörök *j- > 0 megfelelést találunk, olyan ősrégi jövevényeknek tekinthetjük, melyeknek átvételekor az átadó bolgár-török nyelvben még nem történt meg az őstörök *j- > s- változás. Az osztják iérl tä bizonyítja, hogy a magyarban is még megvolt a finnugor szókezdő j-. Mikor aztán ez bizonyos esetekben eltűnt, e folyamatban részt vett az ír és iró is. Más esetekben a finnugor j- gy-vé változott (pl. gyalog, cseremisz jal, jól, dől, mordvin ja Iga, jalgo, finn jalka, s e változásban részt vettek mindazon török jövevényszóink is, melyek őstörök *j-vel szemben gy-t mutatnak: gyalom, gyertya stb.). Az időrendiség bevezetésével a szókezdő sz- is magyarázható: a szöllő, szűcs, szél már a bolgár- török é < őstörök *j- után került nyelvünkbe, tehát ősi török jövevényszóink fiatalabb rétegébe tartozik.

Wolfgang Steinitz a következőképp rajzolta meg az ugorság kialakulásának menetét: a vogulok és osztjákok egyik frátriája s egyben egyik fele a mösjmöns-) névvel illeti magát. A nagy népvándorlások, időszámításunk elején, a mánóokat ketté szakították. Egyik részük, a későbbi magyarok, délnyugat felé húzódott. Másik részük északra szorult, keveredett az északi Urál halász-vadász törzseivel s életmódjában hozzájuk idomult. Ez az északi halász-vadász nép a vogulok-osztjákok másik frátriáját alkotja, saját neve fönnmaradt a vogul-osztjákok másik frátriájának (egyben másik felének) por nevében.

Mér több kutató (Ravila, Nielsen, Lagercrantz) rámutatott arra, hogy a lappok

322