Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)
és az obi-ugorok nemcsak antropológiailag különböznek a többi finnugorságtól, hanem nyelvükben is vannak olyan közös vonások, amelyek a többi finnugor nyelvből hiányzanak, ellenben megtalálhatók a szamojédban. Feltehető, hogy a por nép azonos azzal a szamojéd törzzsel, illetve annak egy részével, melynek másik része mind nyugatabbra távolodva, Toivonen felfogása szerint a finn-volgai korban vált teljesen finnugor nyelvűvé, s így lett a mai lappság közvetlen őse. Toivonen elképzelésén csak annyit kell módosítani, hogy nem érintkezés volt a protolapp vagyis a szamojédok és az egész ugorság közt, hanem az egykori ugorok északra szorult ága integrálódott a szóbanforgó szamojéd törzs egy por nevű részével, amely eredeti nyelvének némely sajátságait és sok szavát megőrizte az új közösségben is, sőt az egész obi-ugorság közkincsévé tette, állapítja meg Sz. Kisipál Magdolna. A szamojédok is török néptől vették át a betű szót, Donner meggyőző érvelése szerint a szamojéd-török érintkezés pontosan ugyanazon időben történt, amelyre az ugor-török érintkezéseket tesszük, nagyjából az i. e. utolsó fél évezred folyamán. Az idézett példák alapján meggyőzően hangzik Zsirai Miklós megállapítása; hogy „Urál környéki s egyben 460 előtti bolgár-török-magyar érintkezés föltevése mellett szól” honfoglalás előtti .bolgár-török jövevényszavaink hangtani rétegződöttsége. Az eddig felsorolt nyelvi tények egyértelműen bizonyítják, hogy az ugorság még az együttélés korában érintkezett egy török néppel, s ez a nép bolgáros jellegű r-török nyelven beszélt. Ezt a magyar ir ~ osztják ieri szó is bizonyítja. Eddigi vizsgálódásaink eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: szókincsünk tanúsága alapján nyelvészeink kimutatták, hogy a magyarság még az i. e. 500-nál korábban, külön életének megkezdése előtt érintkezésbe került egyes csuva- sos jellegű bolgár-török törzsekkel. Ezt azok a csuvasos jellegű bolgár-török jövevényszavaink tanúsítják; amelyek közösek az ugor (magyar, vogul, osztják) nyelvben. A finnugor népek nagyrészének ősi szálláshelyeit az újkortól, k)b. az i. e. 4000-től, nagyjában követni tudjuk. S így a magyarság és a bolgár-törökök érintkezésének kezdetét, ha írott források hiányában pontosan nem is határozhatjuk meg, de ha abból indulunk ki, hogy egyes bolgár-török jövevényszavak közösek a magyar, a vogul és az osztják nyelvben, a többi finnugor nyelvbe viszont nem jutottak el, akkor némi — ha nem is egészen pontos — kiindulópontot kapunk a magyarság és a bolgár-törökök első érintkezése idejének rögzítésére. Nyilvánvaló tehát, hogy az első bolgár-török jövevényszavak a finnugorság két alapnyelvre, az ugor és a finn-permi nyelvre történt f elbomlása után (i. e. 2500—2000 körül) és az ugorság felbomlása (i. e. első évezred első fele előtt) kerültek be az ugor nyelvbe. A bolgárság tehát a magyarság bölcsőjénél is jelen volt. A magyarság ősi szállásterületeinek a körülhatárolása tehát hozzájárul a bolgár-törökök őshazájának a meghatározásához is. A finnugor közösség ősi együttélésének helye azonban ma még vitatott. Nyelvészeink zöme a finnugor őshazát az életföldrajzi szókészlet alapján évtizedek óta az Urál hegységen innen, valahol a Közép-Volga és a Káma folyók vidékén keresi, régészeink pedig újabban az uráli őserdőségben és Nyugat-Száfoéria termékeny ligetes mezőin. Az utóbbi évtizedek szovjet őstörténetiírásában is az a vélemény kezd tért hódítani, hogy a finnugor őshaza Ázsiában volt, az Ob és az Irtis vidékén. Erre a tájra teszi az ugor népek kialakulásának színhelyét V. N. Csemyecov, A. H. Halikov, O. N. Bader, V. F. Gening, G. N. Matjusin is. Szerintük a magyarok ősei az i. e. első évezredben Nyugat-Szibéria területén éltek. A. V. Arcihovszkij is azt vallja, hogy a finnugor törzsek Ázsiából vándoroltak be Európába. Henrik Paasonen finn nyelvész pedig az Urál hegység európai és ázsiai oldalára helyezte a finnugor őshazát a halála után, 1923-foan az Annales Universitatis Fennicae Aboensis, ser. B., tom. I. ciímű kiadványban megjelent tanulmányában. Felfogásunk szerint, ha a finnugor népek együttélésük korában még nem is, de az ősmagyarság már az Urál hegység európai és ázsiai oldalán lakott. Nyugat-Szibériában ebben az időben bolgár-török népek laktak. A bolgár-török törzsek már i. e. is az uráli népek szomszédságában éltek, ezt 323
