Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 12. szám - Cselényi László: Jelen és történelem (mítosz)

3.1 Süvít a szél a ko­máromi utcán, meg­lebbenti a nyitva felejtett ablakokat, végigszáguld a ház­tetőn, s ha kitom­bolta magát, el-el- csitul egy-két pilla­natra, általadván helyét az áldott, szívet-lelket melen­gető márciusi nap­nak. Február, már­cius. Fűzsendülés, rügyfakadás, bok­rok, bimbók, lom­bok újulása. Olvasom, hogy Komárom története a sors csapásainak láncolatából fűző­dik egybe, s lako­sainak szívós kitar­tásáról tesz tanú- bizonyságot, hogy újból és újból föl­építették annyiszor rombadőlt városu­kat. Szomorú e fe­jezet, mert pusztító tüzek, árvizek, föld­rengések és hábo­rúk szolgáltatják tárgyát. 3.1.1 jelek a füstben sár-virág göcsörtös ujja olda rártg képzelt tövis szívós mező meszelt gerincek Pán-szögek Pallasz-komisz sivár bazár Akhilleusz-remény zokog e sár-viharban tomboló mindenki alatt él hiány 3.1.2 amikor lefekszik amikor melegszik ingatag vermek a földdel bajlódni amikor el élvez amikor kihajt olyan amilyen függetlenül attól tétova lényeg tétova remények hogy jómagam vagy bárki más sorok válasza a combok filmje kő-gerezd sorok sorok sor hirtelen hurok 3.1.3 tűr vonat-ladik tudja-e gyerek koromban én igen kaput hat-hét övig hasig sín-göngyöleg gondolja el szegény édesanyám legyen nyugodt álma neki a föld hazudok mert sokat a gyors vonat álmodni szer etet 3.1.4 elnézi a kenu-edzést vérzik hív a kötelesség mindhiába dobra verve minden ami csak EGY PILLANAT S KÉSZ AZ IDŐ EGÉSZE elárult zene szivacs-zene csak sorsom for dúlna már egy kissé kifekszik a vízre s viz a jég nem tréfa ám az ember élete 3.2.1 öttől-hatig vágta kering Héra-sovány Zeusz-kerek golyó-kirágta cimbalom elszenesedik fájdalom kaláka-külváros vakít ne haragudj most vette csak észre iroda-szigetelt tudja jól sírta el kabát 3.2.2 dióbánat csavargó csatorna vetetlen kutak perem-verem az étterem alagút-sötétje bogár-kevély melle harmatában mikor az anyja meghalt becsukott sötét medence kristálygömb-lukas a köd heréje becsapott veséje csekély ötven frank vagy három ötven 3.2.3 helikopter-nász epe-frász nuklein-sóhaj füst-suta galaxis-gáz vasliliom izotóp-ragok törlik-e veszedelem-bár kenu bál terméketlen kéj milliárd töltés-repesz picün-talaj megpróbálta nász eltörik 3.2.4 az erdő kibontakozott zöldje munka által önmagára eszm él az öreg csak motyogott magában a dolgok belseje és az értelem kezdte a vég télén párbeszédet változatlan lényeg önmagában a szél ismét föl erősödött míg szertesz éledtek a vakvilágba 3.2 Ma, 1965. július ötödikén, amikor e sorokat írom, nem tudjuk még ponto­san számba venni, hogy mi . is történt tulajdonképpen. Nem tudjuk még, mikor szakad vége a meg­próbáltatásnak, jön-e újabb áradás, áttöri-e még vala­hol a megveszeke­dett Duna s az egy­re veszedelmeseb­ben lüktető talajvíz a teljesen föllazult, s így csak bizony­talan védelmet nyújtó töltéseket. S nem tudjuk ma még pontosan azt sem, hány család vált hajléktalanná a katasztrófa követ­keztében, hány hek­tár föld lett termé­ketlenné, s hány milliárd korona úszott el a meg­áradt Duna hullá­main. Egyet azon­ban bizonyosan tu­dunk: élni kell! 1002

Next

/
Oldalképek
Tartalom