Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - Cselényi László: Jelen és történelem (mítosz)
3.3.1 infravörös seb gáz-csalit izotóp hasad külön öl korbács-ezüst lopott köpött dübörgő színek sín-rabok szimmetrikus modelleken Duna-ing cső-szubsztancia visszahőkölt-részecske-lomb miből ölnek hát kik? csahol 3.3.2 kékülő velő gerinc-vakarcs én olyan mélyen láttam magamba gondolatban gőg lubickol b enne mint nagyon kevesen a szavak áldozat-varangy sáska-szem érem úgy kéne hogy illeszkedjenek ködbarokk aszott harmónia ÖLTEK ÖLELTEK TETTÉK AMI KELL 3.3.3 közben termikus fotonok fürdőjébe merült urán tizenhárom csodált konok Doppler-köd megtörtént igaz Magellán-felhő soha-kék diffúzió-keltette mag apád merre van? nincs azám reflex orozzák most soha 3.3.4 akkor már nagyobbak voltunk többet tudtunk az világról az mint eszembe veszem menj fel inkább vidd fel én áldozatomat egyszer csak sűrű be értünk megfogott tudod mit gondoltam akkor azt gondoltam ím ez az jó uram honn-é az királynő óh mi nagy bűn édes atyádról és az te megszakítás nélkül szerettem e lányt 3.4.1 eldördül felnyög megsaccolt anyaoroszlán csapda-föld markában csillag ménkű csatt puhatolja achilles-arc kő kő mögött mázsányi kegy erőd egyre fogy napra nap hús a borda ín öntüzét kilométer-sebek nyalok 3.4.2 az anyám megesett s csak miattam nincsen semmi véletlen a dolgok állt össze apámmal nem szerette rendjében csupán az emberek miattam tűrték gyűl ölték egymást képzelik hogy isten az emberhez s maradtak együtt tizenhat évig hasonlatosan szenvedélyeknek 3.4.3 csillag-embrió szakad új színképeltolódás megint egyre több egyre kikerült nuklein-köd korán soha amikor már színkép-bazár mozgása hold emelte hő emissziós színfképfvonal telepítették ág folyam 3.4.4 Felfogni az értelmet mely kormányoz áthatva mindent átfeszülni a kereszten átlukadni a kilincsen mehetsz meg nem találod bár egerek temploma minden görbe utat bejárj mélysége akkora nevet kap aszerint melyik minek nézi szeret vagy nem szeret szűzhártyája érzi mozdulata epekedés indulata bekötött seb láthatatlan illeszkedés a láthatónál erősebb A juhnyáj csöndben delelt, s a juhászok — számadó meg a bojtárja — a nyáj körül őgyeleg- tek. A számadó öreg volt már, görbe volt a háta, akár a furkósbot a kezében, a bojtár fiatal, gyerek még szinte. A gyereknek táskarádió volt az oldalán, az bömbölte a hajdani slágert: Marina, Marina, Marina . . . — Mert azt mondom én neked, fiam, hogy mindenki alatt van egy darabka föld ezen a világon — mondta a számadó a rádiózó bojtárnak. — Azért születik minden ember a világra, hogy földet érezzen a lába alatt. Addig nem ember az ember, amíg nem érezte lábujjai között a tulajdon földjét, addig nem halhat meg az ember, amíg tenyerében nem mor- zsolgatta a saját földjének melegét. 3.3 3.4 Igen, igen, élni kell! Hiszen átvészeltünk mi már jó- egynéhány katasztrófát a történelem folyamán, noha ekkora csapásra, mint e mostani, még a legidősebbek sem emlékeznek. Csak ez a mi évszázadunk is hányszor rombolta már földig házainkat, hányszor rabolta el földjeink vetését, hányszor szórta szélbe fiainak hitét, reménységét ! 1003
