Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 11. szám - Simonffy András: Kompország katonái X. Moszkvai kártyalapok (1) (történelmi kollázsregény)
előtt ki is volt készítve a tervezet francia és orosz nyelven, finom papiroson, két-két példányban. A fegyverszüneti szerződés, amely Molotov asztalán feküdt, lényegében egy nyilatkozat volt, amelyet a magyar küldöttek voltak hívatva aláirni. Úgy kezdődött, hogy a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kívánságának megfelelően Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány névszerint felsorolt képviselői, akik kellő meghatalmazással bírnak, elfogadják a nyilatkozatban felsorolt feltételeket. E feltételek szerint Magyarország köteles kiüríteni az egész általa elfoglalt csehszlovák, jugoszláv és román területeket, illetve e területekről visszavonja az összes magyar csapatokat és köztisztviselőket az 1937 december 31-én érvényben volt határokra. A kiürítésnek tíz napon belül kell megtörténni. Kezdő időpontnak az a nap számít, amikor a magyar kormány megkapta a nyilatkozatot. A kiürítés megfigyelésére és ellenőrzésére a három szövetséges kormány megbízottakat küld Magyarországra és a megbízottak a Szovjetunió megbízottjának elnöklete alatt, mint Szövetséges Bizottság működnek. Magyarország kötelezi magát, hogy Németországgal minden összeköttetést megszakít, azonnal megüzeni Németországnak a háborút, a Szovjet kormány kijelenti azonban, hogy kész csapataival segítséget nyújtani. Molotov maga olvasta fel az orosz szöveget, kijelentette, hogy ezt mindhárom nagyhatalom nevében teszi, és hozzátette, hogy amennyiben Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány e szöveget elfogadják, úgy itt Moszkvában összeülhet a három szövetséges és Magyarország megbázottaiból álló bizottság, amely nyomban letárgyalhatja a végleges fegyverszüneti feltételeket. A tárgyalás Molotovnál éjféltől három óráig tartott, Faraghóék utána nyomban táviratot küldtek Budapestre és ebben szószerint közölték a nyilatkozat szövegét, valamint beszámoltak a Molotovval folytatott tárgyalás részleteiről is. Másnap, október kilencedikén megérkezett a válasz. A kormányzó megadta a felhatalmazást a fegyverszünet megkötésére és közölte, hogy kész az oroszokkal együttműködni. Közölte azt is, hogy külön futár hozza az írásbeli meghatalmazást Kőrösmezőn át. Másnap a kormányzó egy táviratban megismételte, hogy a fegyverszüneti feltételeket elfogadja, egyben azonban teljes titoktartást kér mindaddig, amíg a Budapesten túlerőben levő németekkel szemben a frontról katonai segítség nem érkezik, mert csak így lehet megakadályozni a németek puccskísérletét, különösen pedig azt, hogy a németek a Budapesten levő zsidókat ne gyilkolják le. (...) Molotov behatóan érdeklődött erről a kérdésről. Faragho kifejtette, hogy az átállást úgy kell végrehajtani, hogy a németeknek ne legyen módjukban felrobbantani Budapest összes hídjait, lerombolni az ipartelepeket és legyilkolni a zsidókat. (...) Molotov a későbbi beszélgetés során újra a zsidókra terelte a beszéd fonalát 'és megkérdezte: lehetségesnek tartja-e Faragho Gábor, hogy a németek megtámadják a zsidókat? Faragho kijelentette, hogy ő ezt lehetségesnek tartja, hi915
