Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 10. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. Sopronkőhida (történelmi kollázsregény)

eredménye az lett, hogy összeszedték a cukrot, a negyvenből húsz kiló lett... Az ügy hullámai azonban tovább gyűrűztek, s ebéd uitán arról értesültünk Koczkás Gyuszitól, hogy Barcsay kétórás kirohanást tartott Fóth gh-s főnöknek, aki aránylag ügyesen felelgetett, s a beszélgetéshez tanúnak hívta Koczkás Gyuszit... Barosay eközben jelentette ki, hogy hiába bánik Fóth meg még né- hányan jól velünk, úgyis vele (Barcsayval) együtt fognak lógni. Ügy látszik tehát, hogy már az öreg Barcsay is hűtlenkedik, mintha elvesztette volna a végső győzelembe vetett hitét... Ugyanis csak az beszélhet így, aki már nem bízik ... No, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy bizonyára szigorítani fogják a dolgokat: csomag csak két hetenként és így tovább. A Barcsay—Dominich konzorcium holnap szemlét tart, kíváncsi vagyok a fejleményekre. Belekötöttek az egyenruha viselésébe is, sőt, még az én, tiszti jellegétől megfosztott köpenyemet is érdemesnek találta szóvá tenni. Annyi baj legyen, ezt még kibírjuk a hátralévő kis idő alatt.

Érdekes esemény még: rendelet jött a Külügyminisztériumtól, hogy Kemény külügyminiszter úr zágrábi látogatása alkalmával szóvátefték a horvátok, hogy a nyilasoknál sok délszláv van jogtalanul lefogva. Most névjegyzéket kell összeállítani a nálunk lévő horvát okról. (...)

1945. március 15.: — A szegény Dely-fiút, az idősebb jehovistát Sárvárott akasztották fel, a nyilvánosság előtt. Hóhér Szombathelyről jött. (...)

1945. március 17.: — Délután részleteket hallottunk a Sárvárott kivégzett jehovista Dely-fiú kivégzéséről. A kivégzés sok ember előtt Sárvárott, a piactéren zajlott le. Az osztagba felállított katonák közül egy a kivégzés előtt agyonlőtte magát. Egy nyilas alezredes, Vizer Andrást, az egyik kísérő honvédet akarta rábírni a hóhéri teendők ellátására, de ő nem állt kötélnek. A Dely- gyereik bátran ment a halálba, egy szót sem szólt. (...)

1945. március 19.: A tegnapi nap a kezdődő zűrzavarok napja volt. Szombaton este erős izgalmat váltott ki a hír, hogy az őrosztagból 40 embert kell vasárnap kijelölni valamilyen ismeretlen célra. Nagy találgatás indult meg, rossz sejtelmeink támadtak, hogy nem kivégzési előkészületeket jelent-e ez a készülődés. Faggattuk Soósékat, de ők sem tudtak semmi bizonyosat, de a kivégzési előkészületeket tagadták. A fenti hír hatása alatt az esténk meglehetősen nyomottan telt el, a teljes bizonytalanság érzete lett úrrá rajtunk.

Ma, a reggeli órákban megtudtuk, hogy a 40 fő kijelölése arra kellett, hogy járőröket küldjenek ki a környékre, razziázásra. Minden épkézláb ember kiment, Frisch sem volt otthon, a referáda is későbbre maradt. Közelebbit megtudni nem sikerült, de igen nagy az idegesség, valami van a levegőben. (...)

... derék hadapródunk lihegve érkezett, hogy mindenkinek a zárkájába kell mennie. Először azt mondták, hogy légiriadó miatt, de később kisült, hogy helyőrségi riadó van, s nagy a begyulladás. (...) A riadókiészültség továbbra is tart, valódi Okát megállapítani nem sikerült. Több feltevés van forgalomban:

a) ma van a német megszállás első évfordulója;

b) partizánok vannak a környéken;

c) belső válság, elégedetlenség a pártban, a honvédségnél.

Akármi is van mögötte, nagy az idegfeszültség, begyulladás, s egészen biztosra vehető, hogy Valami készül a háttérben. (...) Egyesek szerint a megindult orosz offenzíva — úgy látszik — nagyobb szabású hadművelet. Épp most jött a hír, hogy Székesfehérvár elesett.

1945. március 21.: (...) A harcterekről igen jó hírek érkeztek. Nyugaton elesett Mainz, Worms és Kaiserslautern. A Rajna túlsó partjának megtisztítása —

825