Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. November 22. (történelmi kollázsregény)
Széchenyi zászlós közben átment a barakkba, felkeltette Peleskey Ernő szakaszvezetőt, megparancsolta, hogy öltözzön fel. Az álmosan, lassan kezdett öltözködni, amikor Messiik hadnagy is átjött, és bíztatta: — Siessen! Az úton majd kap felvilágosítást! Közben Lieszkovszky János szakaszvezető gépkocsivezetőt is fel- költötte a napos, és közölté vele a parancsot: — A százados úr parancsára azonnal álljon elő a gépkocsival! A szakaszvezető az ütegparancsnoki AI—394 forgalmi rendszámú Tátra személygépkocsival nem sokkal később előállt. Hegyi százados azzal indította el őket, hogy: — Nagyon vigyázzatok! (...) Az Operaház közelében a gépkocsi megfordult és a 31. számú ház előtt állt meg, mivel a 29. számú ház bejárata előtt már két gépkocsi parkírozott. Minden csendes volt az utcán. Egy autóbusz állt a bejárattól vagy tíz méterrel feljebb. Ez egy kicsit feltűnt. (...) A kaput zárva találták. Nem sokkál később a házmesterné kaput nyitott. Peleskey megkérdezte: — Itt lakik-e, itthon van-e Tartsay Vilmos százados? — Igen, itt lakik az első emeleten, tessenek felmenni! — felelte a nő. Mint később kiderült, a házmesternét a csendőrök már ezt megelőzően megfélemlítették, így mást nem i.s mondhatott. Az éjszaka további eseményeit Peleskey Ernő ötvennyolc éves, ungvári születésű kereskedő kézirata és szóbeli elmondása alapján rögzítettem: A házmesternével történt beszélgetés után, pisztolytáskáikat kinyitva, felmentek az első emeleti lakásába. Elől ment Peleskey, közvetlen utána Széchenyi Pál és kissé lemaradva tőle Messik János. A gépkocsivezető, Lieszkovszky János lent maradt a gépkocsinál. Az ajtó előtt megálltak. Az ajtón névtábla, rajta a név: Tartsay Vilmos százados. Peleskey Ernő megnyomta a csengőt. Az ajtót csak félig nyitották ki, de egy lelket sem lehetett látni. Egy-két pillanatig várták, majd elsőként Peleskey belépett az előszobába. Abban a pillanatban hat pisztolycső szegeződött rá. A polgári ruhás férfiak közül egy erélyesen rákiáltott: — Fel a kezekkel! Ha megmozdul, szitává lőjük. Felemelte a kezét. A következő másodpercben elvették a pisztolyát, és lefegyverezték. — Lépjenek be! A törvény nevében felszólítom, hogy dobják el fegyvereiket! — hasogott egy másik hang. A bejáratnál álló Széchenyi zászlós látta, milyen a helyzet, és gyorsan előkapta pisztolyát. Belépés helyett kissé hátraugorva tüzelt. Az egyik polgári ruhás a hasához kapott, és oldalra dőlve esett az előszoba falának. A csendőmyomozók az ajtó mögé ugrottak, és előkapták a fegyvereiket. Pillanatok alatt viszonozták a tüzet, majd hárman kiugrottak a folyosóra, áhől valóságos tűzharc keletkezett. A lövedékek a 716
