Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 9. szám - Simonffy András: Kompország katonái IX. November 22. (történelmi kollázsregény)

terjesztették az egyes katonai és KISKA-alakulatokra, ifjúsági és ha­ladó szervezetekre, a kommunista párt vezetőire. Tartsay Vilmos 1944. március 19-én, a német megszállást köve­tően .kapcsolatot talált az antifasiszta erőkhöz. Származása és maga­tartása miatt már ez előtt tényleges állományiból szolgálaton kívüli viszonyba helyezték. Nagy Jenő ezredessel beszéltek arról, hogy mi­ként lehetne megmenteni az ország jövőjét. Egyetértettek abban, hogy szükség van fegyveres ellenállás szervezésére. Tarrtsaynak októ­ber '15. után sikerült bekerülnie a Magyar Front katonai vezetésébe. A kommunista párt részéről Pálffy György és Sólyom László tartotta vele a kapcsolatot. (...) Tartsay Vilmosnak a katonai bizottságban feladatává tették a megbízható emberek kiválogatását. A kutatás ki­terjedt a Kőbányán levő ütegekre is. A rokoni és személyi kapcso­latok itt segítették az összeköttetés létrehozását. A légvédelmi ütegnél levő katonák közül többen emlékezünk még ezekre az eseményekre: November 22-ión délután Somogyi Miklós szólt Halas Lajosnak (építőipari szakmunkás, akkor szakaszvezető, 1932-től az MKP tag­ja; a Néphadseregben vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancs­noka — S. A.), hogy este menjenek el Tartsay Vilmos lakására, de előbb beszéljen Pálffy Györggyel. Halas Lajos valóban találkozott Pálffyval, és elmondta, hogy .milyen feladatot kapott. Pálffy György így válaszolt: — Ezt meg kell gondolni. Így tej lehet 'belőle! — Hát igen, nem lesz könnyű feladat — jegyezte meg Halas Lajos. Az ilyen lehetőségekkel, számolva, Halas Lajos már el volt ugyan látva tüzér századosi papírokkal, de a kockázat még így is nagy volt. — Ha kinyitod a szád, rájönnek, hogy nem vagy százados — mondotta Pálffy György, majd így folytatta: — Jobb lenne erre a célra egy tartalékos tiszt. — Massik János tartalékos hadnagy megfelelne? — kérdezte Halas Lajos. — Igen. Róla már hallottam — felelte Pálffy —, és gondolod, hogy vállalná? A beszélgetés után Halas Lajos visszatért az üteghez. Később megbeszélte a feladatot Messik hadnaggyal, aki vállalta', hogy elmegy a megbeszélt időben Tartsay Vilmos lakására. Ezzel kapcsolatosan csak egy kérdése volt: — Nem vihetnem el a Pubit? — kérdezte. Ez volt Széchenyi Pál beceneve. — Vigye csak nyugodtan — válaszolta, a mi részünkről semmi akadálya. (...) Míg Széchenyi készült, Messik hadnagy megpróbálta fel­hívni a Tarltsay-lakást. A készüléket felvették, de nem válaszoltak. Egy másik híváskor zavaros válaszokat kapott, a kérdéseire nem fe­leltek. Ezután gyorsan magukra kapták ruházatukat, felkötötték a derékszíját a pisztolytáskával, benne a töltött pisztollyal. 715

Next

/
Oldalképek
Tartalom