Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - Csurka István: Az adáspótló együttes (tévéjáték)
kor! Természetesen csak karácsonykor! Még szép! Micsoda marhaság ez, micsoda rossz vicc ez! FRAKKOS: Ezt a hangot nem tűröm! Eddig csak meggyőzéssel operáltam. Tájékoztattalak olyasmikről, amik nem rád tartoztak — lásd az esővíz hasonlatomat —, de most már látom, hogy olyan szellem nélküli példánya vagy fajunknak, hogy erőszakkal kell belédpumpál- nunk a játékot. (Kiadja a vezényszót.) Monoszkóp! 8. Innentől kezdve minden olajozottan és be gyakorlottan megy. A Lódenkabátos a vállánál fogva visszonyomja Néhayt a székre, és reverendájának övkötelével (cingulusával) összekötözi a házaspárt. Ekkor a Cintányéros eléjük áll, és felmutatja nekik a cintányért. CINTÁNYÉROS (mentegetőzve odasúgja az asszonynak): Sajnos, kicsit fájni fog ... (összeüti a cintányért, majd orr- banyomja vele őket, s ezt néhányszor megismétli.) FRAKKOS: Műsorismertetés, hírek. A mélyen dekőltált bemondónő egy kis kempingszékkel és -asztallal már ott is ül előttük. Piros-fehér-zöld szalagot vet át a vállán, mint az anyakönyvvezetők. DEKŐLTÁLT (rámosolyog Néhayékra): Kedves Néhay János és Nóhay Jánosné! Az AdáspótLó Együttes nevében sok szeretettel üdvözlöm önöket. Engedjék meg, hogy ismertessen mai műsorunkat. Először híreket mondunk, majd elkalauzoljuk önöket egy nagyon kedves budapesti átlagcsaládihoz. A dokumentumaim címe: Családi ágy. Mint a címéből is kiderül, ez a kis dokumentum játék a magánélet szférájában játszódik. Szereplői már nem éppen fiatalok, de még nem is annyira öregek, hogy a családi ágynak már semmi jelentősége se volna az életükben. Ezalatt a Lódenkabátos és az ifjú Néhay visszatolják a rekamiét, ha nem is a helyére, de fel a színpadra, a Matróz- blúzos lány pedig kötényt köt, méghozzá pontosan olyat, mint Néhayné, a Zsa- kettes pedig pizsamát húz és vastag mamuszt, és pontosan olyan köntöst ölt magára, amilyenben Néhay ül a nézőtéren. DEKŐLTÁLT: Mindenekelőtt azonban a hírek. Mai híradásunkat rendhagyó módon egy belpolitikai jellegű esemény ismertetésével kezdjük. Fennállásának harmadik évfordulóját ünnepli a híres- hírhedt Adáspótló Együttes, mely, mint tudvalevő, óriási kulturális feladatot lát el azzal, hogy az adás szünnapjain is kielégíti azokat a tévénézőket, akik belebetegedvén a tévénézésbe, már egyetlen szünnapon sem tudnának elviselni jelentősebb egészségügyi károsodás nélkül. A házaspár egyre rémültebb. Ifjú Néhay igyekszik nem rájuknézni. A Frakkos kivételével mindenki tesz-vesz valamit, segédkezik a következő szám előkészítésében. A Frakkos ezalatt összefont karral, mereven áll. Meg van elégedve a dolgok állásával. DEKŐLTÁLT (folytatja): A híres-hírhedt Adáspótló Együttes adósunk időpontjában is adásban van, kötelességét teljesíti, s minden reménye meglehet arra, hogy a jubileumhoz méltó műsorának befejezése után az illetékesek méltó fogadtatásban részesítik a budapesti Rendőrfőkapitányságon az együttes szá- márá kijelölt helyiségekben. (Negédesen rámosolyog Néhayékra.) Nemzetközi híreink. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közgyűlés hatáskörébe utalta a több kis és nagy állam által napirendre tűzetett emberáldozati ‘kérdést. A közgyűlési vitában több felszólaló hangsúlyozta), hogy az emberáldozat kérdését nem lehet azzal elintézettnek tekinteni, hogy mivel megszűntek, illetve megdőlték az emberáldozatot kívánó, vérszomjas, pogány istenek, most már emberáldozatra egyáltalán nincs szüksége az emberiségnek ... A vitát az emberáldozat kérdéséről tovább folytatják. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik kommentárunk. (Átadja a helyét a Lódenkabátosnak.) LÓDENKABÁTOS (szigorúan a szemükbe néz Néhayéknak): Nem mindegy, hogy milyen mukikat áldozunk föl. FRAKKOS: Bakiztál, apa! LÓDENKABÁTOS: Bocsánat! Numerus 55