Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 7. szám - SZEMLE - Lőrinczy Huba: Variációk egy témára (Bólya Péter: A veréb századik lépése - A felelős)

Variációk egy témára BÖLYA PÉTER: A VERÉB SZÁZADIK LÉPÉSE — A FELELŐS A veréb századik lépése természetesen az, hogy odahagyja Szegedet, s Berecz László elsőéves medikusból Somos Péterré átlényegülvén — modem picaro, kései Szindbád — újra csak kallódni és „bitangolni” kezd a társadalom és a lét perifériáin. Szabadul­ni szeretne a hétköznapok látszatértékeitől és banalitásától, a túl korai, olcsó és kész­séges kompromisszumoktól — a heideggeri „man”-világtól — önnön arcát, lényegét, sorsát keresné, ismemi, érteni, definiálni kívánja magamagát, ámde nincsen válasz kérdéseire, csupán esetleges magyarázat, s bármerre járjon is, a magány, a téboly, a pusztulás infemális látványa fogadja mindenütt. A küldetés, az értelmes élet vágya, a megválthatóság (az egyes emberé és a világé) dőre illúzió csupán, s roppant jellem­ző, amit Somos épp egy általa ledöfött disznó — egy disznó! — halálhörgéséből ki­hall: „Az olt esetleges, a múlt a moslék. A jövő a semmi” (Disznóvágás). Egybehang- zik ez, szinte kísértetiesen A lét és a semmi filozófusának, Jean-Paul Sartre-nak a vélekedésével: „...az emberi létnek nincs értelme, oka, szüksége”, ámde idézhetnők akár Az undor nem egy passzusiát is. S szintúgy illenénék Bolya hőseire az ifjú Lukács György regényelméletének szavai, hisz mindegyikük „felodhatatlan magányosságban siet a többi magányos közt végső tragikus egyedülléte felé”, mi több, itt is „minden tragikus szónak megértetlenül kell elenyésznie, és egyetlen tragikus tett sem találhat adekvát visszhangra” — csakhogy épp a valódi tragikumot tagadja meg tőlük a szerző, a komikumba avagy a groteszkbe játszva át históriájukat, folyvást egy kicsi­nyítő, ironizáló látásmódot érvényesítvén. Az erős önéletrajzi ihletés mind a kisregényben, mind a novellafüzérben nyil­vánvaló. Bolya a maga múltjának elemeit kölcsönzi a vele metaforikusán azonos al- teregónafc, Berecz-Somosnak (akár Szindbádmak Krúdy), tulajdon változatos életútja tégláiból építkezik többnyire, a megtörténttel is hitelesítvén mintegy a megtörténhető!. A figura és a históriák végkifejlete azonos nagyjából mindenkor, csupán a szituáció és a jóvátehetetlen kallódás, az életcsőd deriváoiója különbözik. Mondjuk ki tüstént: jóval érettebb, szuverénebb, esztétikailag erőteljesebb és érvényesebb világ ölt testet A felelős három novellaeiklusában, mint a kisregényben. Ügy tetszik, az elbeszélés (kivált e személyes igényekhez idomított változata) egyelőre otthonosabb, adékvátabb műfaj Bolya Péter számára. A veréb századik lépése — holott cselekményével előzi, tanulságaival is antici- pálja A felelős történeteit — nem képes igazán jelentőségteljes, öntörvényű világgá lényegülni. Világkép és élményanyag, valamint megjelenítő közeg és előadásmód ál­landó diszkrepanciájában vélnők felfedezni a viszonylagos kudarc magyarázatát. Kon- tinuussá akarna válni — hasztalanul! — a kisregényben mindaz, ami eredendően, lé­nyege szerint diszkontinuus, folyamatként, mozgásban, fejlődésben jelentkeznék (af­féle modem Érzelmek iskolája módján), ami eleve sors, állapot, töredék, s ami oly autentikusan és hatásosan tárgyiasul A felelős etűdjeiben. Alkotói szándék és meg­valósulás, tartalom és forma ellentmondását, inadekvát voltát szemlélhetjük A veréb századik lépésében: verbálisnak inkább, mintsem szükségszerűnek tetszik a kapcso-. lat a mű többnyire — s alkalmasint szándékosan — banális empíriája és a metafo­rikus sugallatok között. Fejlődésrajznak, Biidungsromannak készült a könyv (s ennek megfelelően!, világos vonalvezetésre, lineáris cselékményfűzésre, hagyományos tér- és időkezelésre, körültekintő motivációra stb. tör), noha a főhős, Berecz László fátuma, jövendője már a nyitányban elvégeztetett: ő és az adott világ reménytelenül idege­nek, alkalmatlanok egymás számaira. Bármi következzék is eztán, csupán illusztráció­ja, magyarázó ábrája lehet az eleve adottnak, puszta mennyiségi felhalmozódás, amely- — a végső döntéssel — csak látszatra csap át minőségbe. A könyv valahány epizódja önmagára zárt egész, állókép, elannyira, hogy mozgóképiét gyors pergésű sorozatuk 599

Next

/
Oldalképek
Tartalom