Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - Csurka István: Az adáspótló együttes (tévéjáték)
CSURKA ISTVÁN Az adáspótló együttes TÉVÉJÁTÉK SZEREPLŐK NÉHAY JÁNOS NÉHAY JÁNOSNÉ IFJ. NÉHAY JÁNOS („A/42”) FRAKKOS („A/l”) DEKOLTALT („A/2”) MATRÓZÉLÜZOS („A/3”) ZSAKETTES („A/4”) CINTÁNYÉROS („A/8”) LŐDENKABÁTOS („A/17”) valamint az együttes 35 tagja; fiúk és lányok (gitáros, pibulás, furulyás, citerás stb.) HELYSZÍN: Néhayék lakása: az 1. és a 3. képben a szoba, a 2. képben a konyha (mindkettő kilátással az előszobára). IDŐ: napjaink. Első kép: Néhayék lakása (szoba), éjjel (kilátással az előszobára). 1. Néhay János nem öreg, hanem inkább öregest hatást keltő férfi. Lefekvéshez készülődik szolid polgári kényelemmel berendezett budapesti otthonában. Papucsban és pizsamában totyorog az ágya körül. Családi ágy, azaz kihúzott, megvetett rekamié. Bekapcsolja a tévét, mely éppen szemben van felpolcolt párnáival. Azzal a megszokott, kellemes érzéssel fekszik le, amivel mindig, ha majd az ágyból nézi a műsort, idővel a felesége is mellébújik, és minden rendben lesz. Csakhogy most nincs adás. „Persze, hétfő van.” Hát akkor az újság is megteszi. Meg a rádió. Elzárja a tévét, lefekszik, bekapcsolja a rádiót, és a kezébe veszi az újságot. A rádióban egy novellát olvasnak fel. Néhay az újságot olvassa az ágyában, de figyelme némileg megoszlik a rádió és az újság között. Valami gyanús ... A FRAKKOS HANGJA, MINT HANG A RÁDIÓBÓL: ... nem foglalkoztatták nagy kérdések, az esti lap hírszirupját iszogatta álmosodé féltigyelemmel. Nem gondolt rá, de egész testével, az idegeibe száradt ismétlődések teljes bizonyosságával tudta, hogy ez a napja is befejeződött. Jobb oldalában érzett valami hiányérzetszerű bizsergést, mely azt jelentette, hogy a felesége nemsokára befejezi a konyha vacsora utáni rendberakását, és melléfékszik. Néhay ennél a pontnál leteszi az újságot, előbb önkéntelenül odapillant a felesége helyére, aztán csak a rádióra figyel. A FRAKKOS HANGJA: Otthona meg- rendíthetetlenül állt, hallgatott és szag- ioitt körülötte, mint a tenger, melynek mélyére ő most lefeküdt, és reggelig ki sem búvik belőle. Betafcarózott az életével, hogy majd a napsugár ingerére újra szembeszálljon vele. Néhay bosszúsan elzárja a rádiót. Ismét előveszi az újságot, de egy pillanat alatt attól is elmegy a kedve. Körülnéz a lakásban, beleszagol a levegőbe. Maga elé mered. Kintről csengetés. Néhay felneszei, furcsállja. Kintről lépések, ajtónyitás. Fülel, de nem hallatszik semmi más. Kintről ajtócsukódás. 2. NÉHAYNÉ (bejön, és nekitámaszkodik az ajtófélfának): öt perc múlva itt lesznek. 45