Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 5-6. szám - Simonffy András: Kompország katonái V. (Történelmi kollázsregény)

zá”, és, ugye, felszólítottam őt, hogy csatlakozzék ... Voltaik azért előzményei en­nek is. Az október 15-i fordulat azt is jelentette, hogy új esküt kell tenni, ezút­tal Szálasira. Én már akkor nem a Haditechnikai Intézetnél, hanem az ugyan­abban az épületben lévő Központi Átvételi Bizottságnál (KÁB) voltam lőszer- alosztály-vezető. (Később ezen az úton tudtunk lőszert juttatni a mozgalom ré­szére.) Na, most összegyülekeztünk, ugye, osztályvezetők, alosztályvezetők a se­gédtiszti irodában... Tanácstalan arcok. Láttam, hogy többen figyelték: mit mondok én, vajon hajlandó vagyok-e letenni ezt az esküt. Én azt megelőzően eléggé szabadszájú voltam, németellenes beállítottságomról ott mindenki tu­dott ... Mondhatom, hogy minden tekintet felém irányult. Kínos helyzet. Egy­szerre csak jön a segédtiszt, és azt mondja, hogy a „tábornok úr kéreti az alez­redes urat...” Bemegyek, négyszemközt vagyok Kanotayval. Áll előttem, méreget. Végre megszólal: „Mit fogsz csinálni? Leteszed az esküt?” Amire én kérdéssel feleltem neki: „Tábornok úr mit csinált?” Azt mondja: „Én már letettem.” Kérdem, mi történik akkor, ha nem teszem le... Azt válaszolja, hogy „akkor téged letar­tóztatnak.” Mondom: „Tábornok úr, akkor tudja, mit? Inkább leteszem ...” Ne­vetséges, igaz? Megnyugodva kimentem, beálltam a hátsó sorba, és mormoltam ezt a hungarista esküt, és hát... Tudatosan hamis esküt tettem le. Ha nem így teszek, akkor megfosztom magam a későbbiekben a cselekvés mindenfajta le­hetőségétől. 8. A Szálasi-eskü szövege: „Ünnepélyesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy Magyarország kormányzói jogkörének ideiglenes gya­korlásával megbízott magyar királyi miniszterelnöke, Szálasi Ferenc iránt hűséggel és engedelmességgel viseltetünk, Magyarországhoz és a Hungarista eszmerendszerhez hűek leszünk, az ország törvényeinek engedelmeskedünk. Esküszünk, hogy minden elöljárónknak és fel­jebbvalónknak engedelmeskedünk, őket tiszteletben tartjuk és vé­delmezzük, rendeleteikef és parancsaikat minden szolgálatban híven teljesítjük, alárendeltjeinkről mindig legjobb tudásunk szerint gon­doskodunk, példaadásunkkal és minden erőnkkel rajta leszünk, hogy kötelességünket nemzetünk iránti hittel és hűséggel teljesítjük, hogy szent Hazánkért minden belső és külső ellenség ellen, bárki legyen is az, mindenkor, mindenütt életünk és vérünk feláldozásával is vi­tézül harcolunk. Sem külső, sem a belső ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozunk: Haza és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a Hungarista szellem fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépünk, az ilyen irányzatról tudomást szerezve azt elöljáróinknak és feljebbvalóinknak haladéktalanul jelentjük. Sem­miféle titkos társulatnak tagjai nem vagyunk, és a jövőben sem le­szünk. Minden szolgálati titkot híven megőrzünk. A törvényeket, rendeleteket, parancsokat és a Hungarista mun­kaállam érdekeit szem előtt tartva viselkedünk, és így becsülettel élünk és halunk. Isten minket úgy segéljen! Amen.” 9. Pintér István újságíró: A német megszállás után érthetően meg­nehezült az ellenállás szervezése. A baloldali pártok szétverése kö­vetkeztében a Békepárt maradt az egyetlen szervezett politikai erő, amely körül az antifasiszta, náciellenes erők gyülekezhettek. (...) A 398

Next

/
Oldalképek
Tartalom