Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 4. szám - Simonffy András: Kompország katonái IV. (történelmi kollázsregény)
Egyidejűleg német politikai rendőrök árasztották el Magyarországot, számos magyar polgárt letartóztattak, közöttük a törvényhozás több tagját, valamint a kormány belügyminiszterét. A miniszterelnök csak úgy kerülte el sorsát, hogy idejében elmenekült egy semleges követségre. Miután Hitler határozottan megígérte, hogy ha olyan kormányt nevezek ki, amely az ő bizalmát is bírja, megszünteti a magyar szuverenitást sértő megszállást, kineveztem a németek bizalmát élvező Sztójay-kormányt. A németek azonban most sem tartották be ígéretüket. Német megszállás védelme alatt a Gestapo a zsidókérdést szorgalmazta olyan mértékben, amely összeegyeztethetetlen az emberiességgel, és olyan módszerekkel, amelyekkel másutt is dolgoztak. Mikor a háború már határainkhoz közeledett, és átcsapott határainkon, a németek továbbra is segítséget ígértek, de ismét megszegték ígéreteiket. Visszavonulásuk során az ország szuverén területén raboltak és romboltak. Ezeket a cselekedeteket, amelyek ellenkeztek a szövetséges hűséggel, nyílt provokációkkal tetézték meg. Bakay Szilárd altábornagy, budapesti hadtestparancsnokot Budapest kellős közepén Ges- tapo-ügynökök támadták meg, és elhurcolták egy ködös októberi reggelen, mikor háza előtt éppen kiszállott autójából. Egyidejűleg német repülőgépek röpcédulákat szórtak le a városok fölött, a kormány ellen uszítva a lakosságot. Megbízható értesüléseim voltak arról, hogy németbarát csoportok saját embereiket akarták hatalomba ültetni erőszakkal, hogy politikai megmozdulást szítsanak, és elűzzék a törvényes magyar kormányt, amelyet én neveztem ki. Ezeknek az volt a céljuk, hogy az országot hátvédharcok színhelyévé változtassák a német érdekek védelmében. Elhatároztam, hogy megvédem a magyar becsületet volt szövetségesünkkel való viszonylatban, ámbár ez a szövetség ahelyett, hogy a beígért katonai segítséget nyújtotta volna, végül is megfosztotta a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől: szabadságától és függetlenségétől. Értesítettem a német birodalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kértünk ellenfeleinktől, és megszüntetjük az ellenségeskedést velük szemben. Bízom az igazság iránti szeretetben, veletek együtt remélem megmenteni nemzeti létünk folytatását a jövőben, és hogy valóra válthatjuk majd békés szándékainkat. A magyar hádsereg parancsnokait ennek értelmében utasítottam. A csapatok, híven esküjükhöz, továbbra is kötelesek engedelmeskedni parancsnokaiknak, akiket én neveztem ki. Minden becsületes magyart arra kérek, hogy kövessen ezen az áldozatot kívánó úton, amely Magyarország megmentéséhez vezet majd.” 5 — üálnoki Miklós Béla, 1946: Ebben az időben hadseregparancsnokságom nagyobbik része Huszton volt, mivel azonban a front nyugatra tolódott ki, én magam átmentem Beregszászra. Itt hallottam a proklamációt is. Gondolkodás nélkül cselekedtem. Azonnal kiadtam