Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 4. szám - Simonffy András: Kompország katonái IV. (történelmi kollázsregény)

hallgatása előtt, mire a kormányt hivatalában való megmaradásra kérte fel. öfÖméltósága megkérdezte, hogy mi lenne, ha az ittlévő néme­tek ellen esetleg jegyveresen lépnénk fel, tehát szükség esetén fegy­verhasználatra kerülne a sor. Erre (a) miniszter előtt leszögeztem véleményemet, hogy egy ilyen összeütközés az ország végét jelentené, mert a németeknek még van annyi erejük, hogy itt újból tatárjárást csináljanak a mi gyenge pótalakulatainkkal szemben. Ettől eltekintve összeomlana a keleti arcvonal, beözönlenék a szovjet haderő, délről a partizánok, tehát csatatérré válna az ország területe. (1944 július 22.) Guderian vezérezredes táviratot intézett hoz­zám, melyben kérte, hogy az 1. hadsereg parancsnokául Farkas al­tábornagyot neveztessem ki, vezérkari főnökül pedig a megfelelő törzzsel Bonin német vezérkari ezredest bocsájtják rendelkezésre. Mindezt Ö Főméltóságának jelentettem, aki közölte, hogy hadsereg- parancsnokul Miklós (Béla) vezérezredest jelölte ki. Szándékomban van vezérkari főnökül Kéri (Kálmán) ezredest, a VI. hadtest jelen­legi vezérkari főnökét beosztani. (...) Az Északkeleti Kárpátok vé­delmére intézkedtem. (1944. július 29.) Megjelent nálam Szálasi Ferenc, a Nyilaske­resztes Párt vezetője, és arról biztosított, hogy a Párt mindenben azon lesz, hogy az ország békéje a mostani nehéz napokban ne boruljon fel. Különösen kiemelte azt, hogy a hadsereget minden eszközzel tá­mogatni fogják. Személyemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy ta­lán az egyedüli vagyok, akinek hivatalban maradásához párt-különb­ség nélkül mindenki ragaszkodik. 2 — Veesenmayer birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügy­miniszterhez (1944. július 15.): A kormányzó épp most kéretett ma­gához, és a következőket közölte: Most már végleg elhatározta, hogy a jelenlegi kormányt felmen­ti; az erre vonatkozó rendeletet aláírta, és azt még ma végrehajtják. A katonai és hivatalnok jellegű új kormányt holnap jelentik be. Azért kényszerült erre a lépésre, mert hiába várta öt napon át az alkalmat, hogy megbízottja, Miklós vezérezredes átadhassa a Führernek az ő saját kezűleg írt levelét, amelyben részletesen kifejtette az okokat, amelyek ehhez az elhatározáshoz vezették. "Kérdésemre, kikből állna az új kormány, vonakodva az alábbia­kat válaszolta: 1. Miniszterelnök: Lakatos vezérezredes, aki, hangsúlyozta, mint lovagkeresztes, biztosan elnyeri a Führer bizalmát. 2. Belügyminiszter: Bakay tábornok. 3. Kultuszminiszter és egyben a leventemozgalom vezetője: Far­kas altábornagy; 4. Tárcanélküli miniszter és a kormány gyakorlati tanácsadója: Rakovszky István, a magyar közigazgatási bíróság elnöke. 5. Hadügyminiszter: továbbra is Csatay. 6. Közellátási miniszter: továbbra is Jurcsek. 338

Next

/
Oldalképek
Tartalom