Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 2. szám - Simonffy András: Kompország katonái II. (történelmi kollázsregény)
mányt. Ribbentrop először azt ajánlotta, hogy Horthy Szombathelyit nevezze ki miniszterelnökké. Szombathelyi azonban ezt elhárította magától, és Sztójayt javasolta maga helyett. Szombathelyi később azt is elmesélte, hogy Hitler — legalábbis ilyen kijelentéseket tett — csak politikai biztosítékokat akar szerezni, mert elégedetlen Kállay eddigi magatartásával. Dacára a tavalyi figyelmeztetésnek, melyet Klessheimben 1943 áprilisában intézett a kormányzóhoz, a magyar politikában nem történt semmi változás. Hitlernek még ahhoz is volt mersze, hogy szemrebbenés nélkül kijelentse: ő nem akar Magyarországnak semmi rosszat, neki az az érdeke, hogy erős és független Magyarország álljon mellette. Ö tudja, hogy Magyarország a történelem folyamán mindig független királyság volt, és nem képezte a birodalom részét, mint Csehország. E felfogás mellett továbbra is kitart. Itt csupán arról van szó, hogy csapataival, melyek már előnyomulóban vannak, Magyarországra bevonul és aztán, ha célját elérte, két-három hét múlva ismét szabaddá teszi az országot... 13. — Részlet a koronatanács ülésének jegyzőkönyvéből: A Kormányzó Űr Ö Főméltósága megnyitja a koronatanács ülését, utal arra, hogy a koronatanácson most megjelent urak valamennyien tudják, úgy a miniszterelnök úr, mint az ő kíséretében Hitler vezér látogatása alkalmából megjelent külügyminiszter és honvédelmi miniszter urak részletes közlése alapján, hogy tulajdonképpen mi történt a most lefolyt két nap alatt. Életének talán legfontosabb napját élte át a tegnapi napon. Március 15-én este az operaházi ünnepi előadás után audienciát kért tőle Jagow budapesti birodalmi német követ, azon indoklással, hogy Hitler vezér részéről sürgős közléseket kell tennie. A követet fogadván, az előadta, hogy Hitler vezér meghívja a Kormányzót, hogy (sürgősen) keresse fel őt Klessheimben, (Hitler vezér azért kéri sürgős megjelenését, mert sürgősen a főhadiszállásra kell utaznia. Miután a vezér az utóbbi időben beteg volt, ez akadályozta őt meg abban, hogy a Kormányzó Úrnak a magyar megszálló csapatok visszahívása érdekében írt levelére eddig válaszolhasson). Az itt zárójelbe tett részeket Horthy saját kezűleg kihúzta a jegyzőkönyvből, s helyettük ezt írta a margóra: mert meg szeretné vele a világ- helyzetet beszélni és az Oroszországban harcoló magyar csapatok visz- szahívásának kérdését. Elnézést kér, hogy levelemre nem tudott válaszolni, de beteg volt. Érkezésemet péntek estére vagy szombat reggelre kéri, mert sürgősen a főhadiszállásra kell utaznia. Eredeti szöveg tovább: A Kormányzó Űr a meghívás vétele után azon elhatározásra jutott, hogy a meghívásnak nem tesz eleget és nem megy ki a kért megbeszélésre. Másnap, március 16-án délelőtt 11 órakor mégis magához kérette a miniszterelnököt, a külügyminisztert, a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnökét, hogy megbeszélje velük a meghívás tényét és annak esetleges következményeit és azt, hogy milyen érvek szólnak amellett, hogy eleget tegyen Hitler Adolf meghívásának, avagy sem. Szóval milyen érvek szólnak pro és kontra. Végül is azon elhatározásra jutott, hogy jobb lesz, ha kimegy,
