Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - Horváth Béla: "Add kezembe e zárt világ kilincsét..." Az életkudarc kompenzációjának kísérlete József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben (tanulmány)
zet képe: az emberi-költői lét veszélyeztetettsége, s a csak potenciálisan meglevő menekülési lehetőség. Ebből a helyzetből, mint egyetlen kiút jelentkezik a szó erejével hatás. Sajátos, hogy nem a szenvedő lírai én fordul segítségért, hanem a köröttes világ élőlényei, akik azzal válnak lírai alannyá, hogy közös a szenvedésük, s így létrejön az egységes szenvedő világ, szemben az elérhetetlennel. A pszáchifcailag kibontott vershelyzet, s az ebből következő segítségkérés-sorozat együttese, épp intenzitása révén válik mágikus erejűvé. A ráolvasó jellegű rész egységét az akarat-átvitelt ki-, fejtő imperatívuszon kívül az összefogó „Nagyon fáj” teremti -meg. A felsorolás egyre erősödő ritmusával a vers a rituális jellegű eksztatikus átokba torkollik. Az átok, a rontás, a mágikus ráolvasás olyan eszközök, amelyekkel az egyén meg akarja teremteni helyét a világban. Alapvetően nem egyfajta „primitive mentalite- ről”, s nem is a világ irracionalitásának elfogadásáról, ill. elismeréséről van szó, hanem a disszharmóniát valóságosan meghaladni nem tudó, ezért válságba kerülő személy kényszerű cselekvéséről. A Gyömrői Edithez írott versekben a vágy dominál. Ez azonban nem elsősorban a kívánság fiziológiai realizálását jelenti, a versekben mint elérendő optimum a férfi— nő társas viszonyának különböző momentumai villannak fel. Kapcsolatuk József Attila-i értelmezését láthatjuk töredékben maradt versében: Bocsássátok meg, barátság, te hív kincs s ti kemény Kőmives Kelemenek hogy egy ringyóért, kiben semmi szív nincs háromszor tagadtam meg művemet. Azt hittem, a mű reám eső részét elvégeznem majd jobban sikerül, ha hozzá térek haza (Bocsássátok meg) A szerelemre mint autogen tréningre utal Varga Ervin, igaz már a Flóra-szerelem összefüggésében: „...a szituáció akár reális is lehetne. Ha a szerelem reális lenne, akkor ’szerelmes’ lenne és nem beteg. Szerelmesnek kell tehát lenni ahhoz, hogy ne legyen beteg..Bár ezekben a versekben is ott van az „elmúlástól tetten érvé’-motí- vum, a pusztulás rettenete, de ellensúlyozza ezt a testetlen, rajongó szerelem. Ha Gyömrői Edit a költőnek a menekülést jelentette volna, Fóra az új világot. („Flórám az én Amerikám”) A Flóra-szerelem öngyógyító jellegét és lényegét így interpretálja Balogh László: „Az Ódában meg azt hajtogatta szüntelen: .szeretlek... szeretlek... szeretlek’. Most pedig maikacs érveléssel ismétli: ,úgy kellesz, ... úgy kellesz, ... úgy kellesz’ Ez a „kellesz” jellemzi a Gyümrői-korszak verseit is-. A költő az én szempontjából ■ mint utolsó lehetőséget láttatja a Nőt. Hogy a „legutolsó menedék” lett volna Gyömrői Edit? Aligha. A „nem éjszaka álmodás” tünetei ott vannak korábbi költészetében, ill. biográfiájában. Idegrendszeri gyengeségre utalnak a korai öngyilkossági kísérletek, kezdve a kisgyermekkori lúgivástól. Ha szerepjátékként is értelmezzük a már említett akasztásmotívumot, mindenképp belső kiegyensúlyozatlanságról tanúskodik, a „vonat elé leguggolni” halálnemmel egyetemben Gyomorbajának kialakulásában jelentős szerepet játszott az éhezés, a se sokat, se keveset-nem evés. Különösen kései költészetében szerepel gyakran ez a motívum, fontosságát mutatja a Számvetés egész életre vonatkoztatott értelmezése: „Huszonnyolc éve éhezem.” A betegség pszichikai és organikus összefüggésére utal viszont az a tény, hogy pszichoanalitikus kezelése orvosi indítványra kezdődött, a szorongásnak mint kiváltó oknak megszüntetését célozva. Pszichózisában, ill. személyiségének beszűkülésében pedig izolációjának tulajdonítunk megkülönböztetett jelentőséget. Csak főbb szerelmi kapcsolataira koncentrálva, kitűnik azok egyoldalúsága. Vágó Mártát „osztálya elragadta” tőle, Szántó Judit pedig mint „férfit nem vállalta”. (Gyertyán Ervin) Későbbi szerelmeinek jellegéről a fentiekben szóltunk már. Aligha vitatható a befelé fordulás és a mozgalommal való konfliktus 1059
